 |
| Kép forrása: itt |
Zavarba ejtő, mint egy bizarr álom...
...filmművészeti szempontok ide vagy oda, egy biztos: a film a lidérces álmokhoz hasonló érzéseket kelt, tehát 'működik'
...a nyomasztó, felkavaró álmokhoz hasonlóan soha nem tudhatod, mire számíts, de rád telepszik az egyre biztosabb érzés, hogy olyasmi biztosan nem fog történni, amit szeretnél
...amikor véget ér film-rémálom, a megkönnyebbülés ellenére elkezd gyötörni egy kérdés: mégis mit jelentett ez az egész?
...a sokkoló képek titka, hogy autentikus álomanyagból táplálkoznak és a két alkotó módszeresen kerülte racionális ötleteket
...a legenda szerint a film gondolata Buñuel és Dalí egy-egy álmából született, melyeket egy éttermi beszélgetés során osztöttak meg egymással: Buñuel egy felhővel álmodott, amely elmondása szerint úgy vágta ketté a Holdat, ahogyan egy borotva vágná ketté a szemgolyót, Dalí pedig a kézről mesélt, amelyen álmában hangyák nyüzsögtek
...a groteszk arckifejezések, a következetlen, végtelenített (Möbius-szalagot és M. C. Escher képeket idéző) terek, de leginkább az érthetetlennek tűnő, szimbolikus tárgyak és események kizökkentenek a komfortos néző-szerepből, felébresztik tudatunk jelentés-kereső igényét, mint egy enigmatikus álom...
Talán tényleg van értelme...
...és meg is találhatjuk az összefüggéseket a kaotikus kockákon, ha az álmokhoz hasonlóan az érzelmi logika és a képi kifejezés szimbolikus síkján közelítünk a filmhez - ahogyan Szabó Z. Pál teszi A pszichoanalízis, mint művészeti metanyelv az Andalúziai Kutya című film tükrében című írásában
...a pszichoanalízis szexualitás-centrikus megközelítésében úgy tűnik, egy viszonylag koherens pszichoszexuális fejlődési ív lelhető fel a jelenetekben, melyből kiemelnék néhány állomást:
~ prológ, egy női szemet kettévágó borotvával: a film a szexualitás és az agresszió összekapcsolódását, azaz a szexuális traumatizáció témáját veti fel - a női szeméremtesten /szem/ elkövetett erőszak /borotva/ szimbolikus nyitóképével
~ kerékpáros ifjú, nyakában csíkos dobozzal: utalás az autoerotikus gyermekkori élményekre /biciklizés/ és az infantilis gyermekkori kötődésre az anyához /doboz mint női test/ a férfivá érés kezdetén
~ egy nő az ablakban, aki Vermeer Csipkeverőnőjét ábrázoló könyvet olvas: a női csábítás és a várakozó magatartás ragadozó, elnyelő jellegének szimbóluma, a kasztrációs szorongással járó ödipális vágyak képe
~ zuhanás a kerékpárról: az érzelmek testi állapotba fordítása, hisztériás elhárító reakció, amely erotikus vonzalom helyett anyai érzéseket csal ki a nőből
~ a nő egy kulccsal kinyitja a csíkos dobozt: megtörténik a szexuális aktus, ám az anya iránt táplált érzések erőteljes áthallásával
~ az ifjú tenyerén egy lyuk körül hangyák nyüzsögnek, amit képi áttűnések követnek: a női nemi szerv /lyuk/ elidegenítését a tudattalanba való regresszió követi
~ egy hermafrodita autós elgázolása az utcán: az ifjú nem tud elmenekülni vágyai elől, férfiassága, szexuális libidója felébredt, sőt pusztító erejűvé vált /az autó/
~ az ifjú szexuálisan közeledik a nőhöz, aki ellöki magától: a gyermeki, agresszív módon való közeledést és az anyai szerepet utasítja vissza a felnőtt kapcsolatra vágyó nő
~ az ifjú két papot és hozzájuk kötözve két zongorát vonszol a nő felé, melyekben döglött szamarak hevernek: a szexuális ösztönök szublimációjának érdekében az egyén a házasságot /papok/ és a kultúrát /zongorák/ hívja segítségül
~ a nő elmenekül, majd beenged egy kalapos férfit, akit az ifjú később agyonlő: a nő a felettes ént hívja segítségül /kalapos férfi/, aki túl szigorúnak bizonyul és megszégyeníti az ifjút, ezért az elfojtás sorsára jut /gyilkosság/
~ halálfejes lepke a falon, a nő elhagyja a szobát, majd egy szerelmespárt látunk a tengerparton: a korábbi szerepek megszűntek, a kapcsolat hatására két új személyiség lép elénk, helyzetük idillinek tűnik
~ zárókép, homokba ásott férfival és nővel, akiket rovarok falnak: a szerelmesek vesztükbe rohantak, az ifjú sorsa az, hogy apja nyomdokaiba lépjen és a női vágyak áldozatává váljon
...Szabó Z. Pál megvizsgálja a filmes szimbólumokat az alkímia képzetkörén belül is - közelítve C. G. Jung azon értelmezéseihez, melyeket pszichoanalízissel való szakítása után önálló elméletalkotó munkája során fogalmazott meg
...a kollektív vonatkozások kontextusában a szimbólumok kiszabadulnak a szexuál-szadisztikus képzetkör neurotikus világából és egészen más hangvételű, előremutató jelentést kapnak
...a nyitó jelenet borotvája így például a maszkulin, szoláris, szellemi erők jelképeként átvágja, felnyitja az ösztönvilág feminin, lunáris szféját - megteremtve a belső, szellemi látás képességét
...ezen a ponton találkozik a személyes élmény és a műelemzés: az értelmetlennek és betegnek tűnő álmok - vagy ez esetben egy álomszerű film - visszavezethetnek bennünket problémáinkhoz, kínos érzéseinkhez /pszichoanalitikus értelemben: elfojtásainkhoz/, és általában kerüljük a zavarba ejtő vagy félelmetes témákat, gondolatokat, képeket
...ugyanakkor tágabb szemszögből nézve, személyes problematikánkon túl, minden mese, mítosz és fejlődéstörténet a megharcolt harcokról, a felvállalt szenvedésről és az ezekért elnyert jutalmakról szól
...így aztán felmerült bennem, hogy az Andalúziai kutya szerelmespárja talán nem azért oszladozik az utolsó jelenetben, mert tönkrement az életük, hanem mert küzdelmük során a természet részévé váltak - azaz rátaláltak saját természetük autentikus valóságára egymás mellett
...mindezt a 'tavasz' /au printemps/ felirat vezeti fel, mintha az újjászületés várakozása töltené meg az atmoszférát - és tényleg: hogyan születhetnénk újjá, alakulhatnánk át gyökeresen korábbi énünk - jelképes - halála nélkül?
A film megtekinthető a youtube-on.
Film infók: Wikipedia
Filmelemzés: Filmkultúra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése