Amplifikáció: sapka/kalap

Kép forrása: Flickr

...A nemesség és a szabadság jelképe.

...Egyiptomban Ozirisz/Szarapisz hord csúcsos fejdíszt; a fáraókat szintén megillette ez a hatalmi jelkép.

...Rómában a rabszolgák fedetlen fővel jártak, s a felszabadított rabszolgák viselték az ún. frígiai sapkát, „a szabadság sapkáját”, amelyet csúcsos alakja miatt a bika szarvával és a fallosszal is kapcsolatba hoztak.

...A mitológiai ábrázolásokon a Dioszkuroszoknak csúcsos sapkájuk van, amely Léda tojásának – amelyből születtek – két felére utal; a fiatal Zeusz/Jupiter és Ganümédész szintén csúcsos sapkát visel. Az örökké úton lévő Hermész/Mercurius egyik attribútuma a szárnyas kalap.

...A germán hagyományban a hatalom jele. A Nibelungok sapkája a láthatatlanná tevő süveg és az ún. ködsüveg.

...A zsidóknál a rituális öltözék sapkája, a kepele a mennyet jelenti, s a közösséghez való tartozás és az Istennek való alávetettség fontos szimbóluma. A hegyes sárga sapka a középkorban a zsidókat jelezte, de a prófétákat és a patriarchákat is így ábrázolták.

...A kalap a zarándoköltözet része, ezért id. Jakab apostol attribútuma. A bíborosi kalap Szt. Jeromos és Borromei Szt. Károly attribútuma, az egyházi méltóság kifejezője.

...A frígiai sapka a francia forradalom szimbólumai között is szerepel, utalva az ókori ’szabadság’ jelentésre. Delacroix A Szabadság vezeti a népet c. festményének allegorikus nőalakja is ilyen sapkát visel (1830, Párizs, Louvre).

/Pál József - Újvári Edit: Szimbólumtár/

Amplifikáció: bagoly

Kép: Graham MsGeorge

...Éjszaka vadászó ragadozómadár. Jelentései szerint két bagolyfajtát különböztethetünk meg. Általában a kistestű kuvikhoz kapcsolódnak a negatív jelentések, míg a fülesbagoly a pozitív értékek hordozója. A kuvik a legtöbb ősi kultúrában a vészhozó, a halálhírnök; a gonoszság, a bűnözés, a vakság megtestesítője, így a keltáknál, Kínában, Egyiptomban, Indiában, Japánban, Mexikóban és Etiópiában.

...A görög-római kultúrában a fülesbagoly a bölcsesség szimbóluma; Pallasz Athénével hozták összefüggésbe („bagolyszemű Pallasz”). A könyvhalomra telepedő bagoly az istennő jellegzetes attribútuma. A kuvik viszont vészhírhozó madár: „bagoly, mely a földi lakók számára iszonyjel” (Ovid. Met., V. 550). Julius Caesar halálának is kuvik a hírnöke (Met., XV. 791).

...Az ókeresztény ábrázolásokon a hitetlenséget, a harácsolás és a restség bűnét jelenti; a romanikában a démonikus erők szimbóluma. Szt. Jeromos attribútumaként a bölcsességre utal.

...A néphagyományban is a halálhoz kapcsolták; boszorkánymadárnak nevezték és varázserőt tulajdonítottak neki. A bagoly kísértetállat; halottak szelleme is megjelenhet benne. Ugyanakkor napjainkig megmaradt a tudással kapcsolatos értelmezése: az éjszakát átvirrasztó tudósok és diákok madara.

...A középkori angol irodalomban a Bagoly és a csalogány c. tankölteményben a régimódi, mereven vallásos életforma jelképe. A Medici-kápolna Éjszaka c. szobrán (Michelangelo, 1526–1531) a bagoly az éjszaka attribútuma. Csokonai Konstántzinápoly c. versében a sötétség madara; az értelmetlen vallási fanatizmus megtestesítője: „Denevér babona! Bagoly vakbuzgóság!”

/Pál József - Újvári Edit: Szimbólumtár/

Amplifikáció: ajtó/kapu

Kép: René Magritte - A győzelem (1939)

    ...Az átmenetet jelképezi két (térbeli vagy időbeli) állapot (pl. benn-kinn, barátságos-ellenséges, ismert-ismeretlen, természetes-természetfeletti, profán-szent, élő-holt), két életkor (magzat-csecsemő, ifjú-öreg), két naptári időszak (világosság-sötétség, nappal-éj, óév-új év, tavasz-nyár), továbbá két világ (e világ-pokol, e világ-mennyország) között. Mint ilyen, az átmenet helyenként a vulva [női nemi szerv], illetve a száj, a torok jelképe is, a nemzés és a születés, illetve a halál pillanatában.

    ...A kapu összeköt és átenged, mint a híd, de a rajta való átlépés rituális szabályozottsága és helyének megválasztása által el is választ, kizár vagy berekeszt. Ez lehet tiltás, mint pl. a küszöbre lépés tilalma, vagy próbatétel teljesítése; pl. mongol előírás szerint a Dzsingisz kán sátrába belépőnek két tűzfal között elhaladva kellett megtisztulnia; a mitikus, mesei átjárókban a hősnek szörnyek, összecsapódó sziklák, forgó beretvák közt kell átjutnia (pl. Tündérország kapuja, kincses kamra ajtaja, az Édenkert bejárata a lángoló pallossal).

/Hoppál Mihály - Jankovics Marcell - Nagy András - Szemadám György: Jelképtár/

Amplifikáció: piros/vörös

Kép: Mark Rothko - White Over Red (1957)

...Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható.
...A nemiség szimbóluma, a libidó színe.
...A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port (okkert) szórtak a temetkezési szertartás során.

...A távol-keleti kultúrákban az öröm kifejezője.
...Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől. Az egyiptomiak minden évben befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék őket a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.
...A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától (Kiv 12,22–24).
...Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták őket, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthassanak birodalmukba.
...Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum.
...Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.

...A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe. Az Ószövetségben a megtisztulást, az élet megújulását jelöli: ilyen pl. Ráháb vörös zsinórja, amelyet Jerikó elfoglalásakor mentő jelként az ablakába tett (Józs 2,18).
...Az Ószövetség szerelmi költészetében is megjelenik: „Az én szerelmem fehér is, piros is” (Én 5,10).
...Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe. Ugyanakkor Isten határtalan szeretetének és a Caritas/Szeretet teológiai erényének kifejezője.
...Hubert és Jan van Eyck genti oltárán az Isten piros ruhába öltözötten jelenik meg (1426–1432, Szt. Bavo). A karmazsinvörös az egyházatyák színe. A liturgikus rendben a „szeretet záloga a Szentháromságban”, ez gyújt tüzet a hívők szívében. Az apostolok, az evangélisták és a mártírok öltözetének gyakori színe az ábrázolásokon.

...Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a „nagy babiloni parázna” színe (Jel 17,3–7). Az arcpirosító és a piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.
...A bikát ingerlő „vörös posztó” átvitt értelemben bármilyen, az embert dühítő dolgot kifejezhet.
...A középkorban a hóhér ruhája is vörös volt, sőt a legújabb korig a bírói talár is.

...Az asztrológiában a Mars bolygó színe. Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a Nagy Mű harmadik fokozatát.
...A szabadkőműves hagyományban a skót rítus színe.
...A XIX. sz.-ban a katonai karrier jelképe is lehet, pl. Stendhal Vörös és fekete c. regényében a huszárság ruházatára is utal.
...’Termékenység’ jelentésben is előfordul az európai népszokásokban (pl. húsvéti piros tojás).

...A magyar irodalomban Arany Vörös Rébék c. balladájában a paráznaságra bujtó boszorkánysággal áll kapcsolatban.
...Ady költészetében az élet értékeit jelöli: „Piros csodákkal rakott Élet” (Sírás az Élet-fa alatt).
...Radnótinál a szenvedés képe „a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom” (Nem tudhatom…).
...A vörös szín a forradalmak, a baloldali politikai mozgalmak és pártok színe; ebben az értelemben ellentéte a fehér.

/Pál József - Újvári Edit: Szimbólumtár/

Amplifikáció: villám

Kép: William Blake - The Ancient of Days (1794)

...Vihar során, fény- és hangjelenség kíséretében lezajló elektromos kisülés.
...Az akaratot, a legfőbb istenség aktivitását, az égi energiát és az erőnek a földre ereszkedését jelképezi. A maszkulin termékenység megjelenítője; égi fallosznak tekintették, míg a föld felett elvonuló vihart az ég és föld nászának. A kozmogonikus mítoszokban az istenség „férfiaktusát” jelenti.
...Bipoláris szimbólum, a teremtő és a pusztító hatalomra egyaránt utal. A cikcakk vonallal, bárddal, dárdával, szigonnyal, nyíllal, ragadozó madárral, kígyóval ábrázolt villám az ég- és viharistenek attribútuma.
...Spirituális szinten a lelki illumináció, a megvilágosodás, a reveláció. A szellemi erővel való kapcsolata máig fennmaradt az „isteni szikra” kifejezésben.

...A bráhmanizmusban Indra, a hinduizmusban Síva és Visnu a villám ura.
...A termékenységgel való asszociálása gyakori a távol-keleti népeknél; pl. a taoizmus szerint a villám, amely hatalmas és ellenállhatatlan elem, felhasítja a felhő méhét, hogy vízzé változtassa, valamint megnyitja a terhes nő méhét, és elindítja a szülést. Az isteni hatalom, energia megnyilvánulásának tekintették; a taoista halhatatlanokat a legendák szerint ötszáz éves korukban villám sújtja, amelynek kiállása után nyerik el a végső halhatatlanságot (Li Taj-po: Régi dalok, 5).
...A görög mitológiában Zeusz rendelkezik a villámok felett, amelyeket Pégaszosz szállít Héphaisztosz kovácsműhelyéből. Az olümposzi főisten dárdája, jogara a villám, amellyel ellenségeire sújt le, pl. a titánok elleni harc során. Dionüszosz születési mítoszában Zeusz Szemelé kérésére eredeti alakjában, villámoktól övezve jelent meg, elégetve ezzel a lányt (Ovid. Met., III. 274–282).
...Az etruszk hagyományok a villámokat isteni üzenetként értelmezték; Libri fulgurales c. szent könyvük útmutatást adott az egyes villámtípusok jelentéséről. Vergilius tüzes dárdáról ír, amely tizenkét sugarat húz maga után (három jég-, három eső-, három tűz- és három szélsugarat).
...A Biblia szerint a teophaniák kísérőjelensége az Ó- és az Újszövetségben (Kiv 19,16; Jel 4,5). Isten tüzes nyila (Jób 1,16). A Dániel látomásában megjelenő férfi arca villámhoz hasonlít (Dán 10,6); ugyanilyen a feltámadt Jézus sírjánál az Úr angyalának tekintete (Mt 28,3). Lukács szerint az Emberfia – újraeljövetelekor – váratlanul fog megjelenni, mint a villám (Lk 17, 24); a Sátán pedig mint villámlás hullott le az égből (Lk 10,18).

...A villám és a mennydörgés megjelenhet az égi büntetésre intő fenyegetésként, pl. Kölcsey Hymnusában: „S elsujtád villámidat / Dörgő fellegedben.”
...Nietzsche a villám sújtotta fa képe kapcsán az isteni szférát megsértő, az isteni haragot kihívó emberről ír: „Túlon-túl közel lakozik a fellegek székhelyéhez: nemdenem az első villámra vár?” (Im-ígyen szóla Zarathustra; A hegyi fáról).
...A villám szentté teszi azt a helyet, ahová lecsapott. Petőfinél a villámcsapás a dicsőséges halál jelképe, amely csak a legnagyszerűbb embereknek adatik meg: „Legyek fa, melyen villám fut keresztül” (Egy gondolat bánt engemet…).
...A mennydörgés és a villám jelképezheti a gonosz, sötét erők jelenlétét is (E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép, Bulgakov: A Mester és Margarita).
...Weöres Sándor Egy sugallathoz c. versében ’ősi’ jelentésben szerepel: „Ős oltár tüze, villám, ég-föld egybefogója.”

/Pál József - Újvári Edit: Szimbólumtár/

Amplifikáció: víz

Kép forrása: itt

    "A Víz a nőiség eleme. A termékenyítő eső és az életet adó, illetve tápláló női szervek szoros analógiában állnak egymással. A víz éltető nedű minden élőlény számára, ahogyan a lélek sem élhet érzelmek nélkül.
    A Víz a gazdag fantáziát, az álmodozó természetet és a sejtelmességet fejezi ki. Ellentéte a konkrét információkat kergető, direkt és azonnali lépéseket tevő nőnek."

/Gonda István-Illés Csilla: A szépség szimfóniája/

Forrás: Térpszichológia

Amplifikáció: kígyó

Kép: Shoshana Dubiner - Ancient Serpent

...Ellentmondásos szimbolizmusát formája, élettere és életmódja ihlette: párhuzamos a skorpióéval, miként az égen is: l. Kígyó (Serpens) és Skorpió (Scorpios) csillagkép. Nem lévén végtagja, szembekerül a többi élőlénnyel, főként az emberrel, ill. ezek őskezdeményét, tengelyét, gerincét, lelkét testesíti meg.

...Ha pihen, csigavonalba tekeredik, haladáskor hullámvonalat formál. Az összetekeredett kígyó a világ fenntartója, az élet forrása, s mint ilyen, nőies: anyaméh, vulvaszimbólum (l. a kígyóbőr gyakori rombuszmintázatát).

...Hozzá társul még az állandóság (Visnu Ananta, "Végtelenség" nevű kígyója), a középpont, a körforgás, ciklikus idő, örvény (a Sarkcsillag körüli Sárkány, Draco), a kerék (Démétér kocsijának kígyókereke), az őskáosz, az Alvilág, a béltekervény, a labirintus képzete (a babiloni teremtésmítosz nőstény sárkánykígyója: Tiámat). Az agy tekervényeit is megidézi (a kígyó az okosság, a logika és a jóstehetség jelképe: Kasszandra, Melampusz fülét kígyók nyalják tisztára, ez avatja őket jóssá).

...Hullámvonalas mozgása révén képviseli a haladást, az irreverzibilis időt: horizontálisan a hullámzó tengert, a kanyargó folyót; a régiek szemében a folyók: a Gangesz, Volga, Szajna, a mitikus Akhelóosz, az alvilági Sztüx, a világot kerítő óceán kígyó képében öltöttek testet. Az indiai nágakígyók faszellemek, a vizek, a mágia, a gyógyítás és a kincsek őrei.

...A kígyó a fa őrállata (a görög mitológiában a fán lógó aranygyapjúé, a Heszperiszek almáié; negatív előjellel a bibliai Tudás fájáé), a felemelkedés, fejlődés jelképe (amit az emelkedő spirál, lépcső is kifejez); a férfiasságé, a termékeny libidóé ("megmar egy kígyó szerelem képibe"), a phalloszé (l. Siva, miskakancsó), s mint ilyen, a béka párja. A botra, fára felcsavarodó kígyó ugyanaz, amelyik a világtengelyt forgatja (hindu Sesa). Dionüszosz kígyója fára futó szőlőinda.

...A kettős kígyójelkép, a lépcsős spirál az amerikai indián műveltségek ismert motívuma.

...Élettere a víz, a föld (föld alatti üregek) és a fa. Ezért ő a vizek úrnője, ura (Vízikígyó, Hydra csillagkép, a felső és alsó vizeket megszemélyesítő Tiámat, kútban lakozó mesebeli sárkányok, a kínai mitológia és a magyar néphit esőt, fergeteget hozó sárkányai). Ugyanakkor ő a föld, a földelem és a földistennők egyik állatszimbóluma.

/Hoppál Mihály - Jankovics Marcell - Nagy András - Szemadám György: Jelképtár/

C. G. Jung az amplifikációról...

Kép forrása: itt

    "Az amplifikáció az álomtartalom kiszélesítése az álomképek dúsításával és kiegészítésével, rokonítható szimbólumokat társítva hozzájuk mesékből, mítoszokból, vallásból, művészetből, s az emberiség minden kulturális hagyományából. Míg a képzettársítások egy álomhoz a személyes szálakat 'fonják', az amplifikációval az emberiség egyetemes képzeteihez és szimbólumaihoz egyengetik az utat. E párhuzamok segítségével tágabb összefüggésbe kerül az álom, miáltal jelentésének további 'kameraállásai' nyílnak meg. Fontos, hogy nem tetszés szerinti összehasonlítási anyagot kell kiválogatni, hanem olyat, amely 'stimmel', amelyben az álmodó magára ismer: saját való lényegére. E módszer segítségével az egyén egy átfogó és archetipikus kontextus részeként láthatja magát s tanulhat önismeretet."

/C. G. Jung alapfogalmainak lexikona, 1. kötet/

Amplifikáció: hó

Kép forrása: itt

...Általában a halál, a pusztulás fogalmához társul.

...A távol-keleti hagyomány a magas életkorhoz és a mulandósághoz kapcsolja.

...A katolicizmusban Szűz Mária tisztaságára utal, aki lehűti a szenvedély tüzét. A Mária-ünnepek között az augusztus 5-i Havas Boldogasszony, a római Santa Maria Maggiore 435. évi felszentelésének emléknapja arra a legendára utal, amely szerint Mária csodás, nyári hóeséssel jelölte ki emléktemplomának helyét az Esquilinuson.

...A magyar irodalomban gyakori motívum. Vörösmarty Előszó c. költeményében a szabadságharc bukását követő dermedtségre utal: „Most tél van és csend és hó és halál.”
...Ady több versében a sár ellentéteként a tiszta, szűzi, égi világgal társítja (Hosszú az erdő; Sárban veszett hó). A menekülő Élet c. költeményében a „nagyszerü, szent” hó az emberi sors tabula rasája, az élet, amíg az „Üldöző” és a „Halál” rajta nem hagyják vérnyomaikat.
...Nagy László verseiben a halál közelségét; az élet, a tűz, a láng hiányát jelzi (pl. A havazás árnyéka, Hószakadás a szívre).
...A hangot elnyelő hórengeteg, amely egy erősebb kiáltásra lavinaként zúdulhat alá, az erdélyi magyarság sorsát példázza Sütő András művében (Advent a Hargitán).
...Ottlik Géza Iskola a határon c. regénye második fejezetének (Sár és hó) végén „égi kegyelem”, amely véget a vet a sár korszakának.

/Pál József - Újvári Edit: Szimbólumtár/