Amplifikáció: villám

Kép: William Blake - The Ancient of Days (1794)

...Vihar során, fény- és hangjelenség kíséretében lezajló elektromos kisülés.
...Az akaratot, a legfőbb istenség aktivitását, az égi energiát és az erőnek a földre ereszkedését jelképezi. A maszkulin termékenység megjelenítője; égi fallosznak tekintették, míg a föld felett elvonuló vihart az ég és föld nászának. A kozmogonikus mítoszokban az istenség „férfiaktusát” jelenti.
...Bipoláris szimbólum, a teremtő és a pusztító hatalomra egyaránt utal. A cikcakk vonallal, bárddal, dárdával, szigonnyal, nyíllal, ragadozó madárral, kígyóval ábrázolt villám az ég- és viharistenek attribútuma.
...Spirituális szinten a lelki illumináció, a megvilágosodás, a reveláció. A szellemi erővel való kapcsolata máig fennmaradt az „isteni szikra” kifejezésben.

...A bráhmanizmusban Indra, a hinduizmusban Síva és Visnu a villám ura.
...A termékenységgel való asszociálása gyakori a távol-keleti népeknél; pl. a taoizmus szerint a villám, amely hatalmas és ellenállhatatlan elem, felhasítja a felhő méhét, hogy vízzé változtassa, valamint megnyitja a terhes nő méhét, és elindítja a szülést. Az isteni hatalom, energia megnyilvánulásának tekintették; a taoista halhatatlanokat a legendák szerint ötszáz éves korukban villám sújtja, amelynek kiállása után nyerik el a végső halhatatlanságot (Li Taj-po: Régi dalok, 5).
...A görög mitológiában Zeusz rendelkezik a villámok felett, amelyeket Pégaszosz szállít Héphaisztosz kovácsműhelyéből. Az olümposzi főisten dárdája, jogara a villám, amellyel ellenségeire sújt le, pl. a titánok elleni harc során. Dionüszosz születési mítoszában Zeusz Szemelé kérésére eredeti alakjában, villámoktól övezve jelent meg, elégetve ezzel a lányt (Ovid. Met., III. 274–282).
...Az etruszk hagyományok a villámokat isteni üzenetként értelmezték; Libri fulgurales c. szent könyvük útmutatást adott az egyes villámtípusok jelentéséről. Vergilius tüzes dárdáról ír, amely tizenkét sugarat húz maga után (három jég-, három eső-, három tűz- és három szélsugarat).
...A Biblia szerint a teophaniák kísérőjelensége az Ó- és az Újszövetségben (Kiv 19,16; Jel 4,5). Isten tüzes nyila (Jób 1,16). A Dániel látomásában megjelenő férfi arca villámhoz hasonlít (Dán 10,6); ugyanilyen a feltámadt Jézus sírjánál az Úr angyalának tekintete (Mt 28,3). Lukács szerint az Emberfia – újraeljövetelekor – váratlanul fog megjelenni, mint a villám (Lk 17, 24); a Sátán pedig mint villámlás hullott le az égből (Lk 10,18).

...A villám és a mennydörgés megjelenhet az égi büntetésre intő fenyegetésként, pl. Kölcsey Hymnusában: „S elsujtád villámidat / Dörgő fellegedben.”
...Nietzsche a villám sújtotta fa képe kapcsán az isteni szférát megsértő, az isteni haragot kihívó emberről ír: „Túlon-túl közel lakozik a fellegek székhelyéhez: nemdenem az első villámra vár?” (Im-ígyen szóla Zarathustra; A hegyi fáról).
...A villám szentté teszi azt a helyet, ahová lecsapott. Petőfinél a villámcsapás a dicsőséges halál jelképe, amely csak a legnagyszerűbb embereknek adatik meg: „Legyek fa, melyen villám fut keresztül” (Egy gondolat bánt engemet…).
...A mennydörgés és a villám jelképezheti a gonosz, sötét erők jelenlétét is (E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép, Bulgakov: A Mester és Margarita).
...Weöres Sándor Egy sugallathoz c. versében ’ősi’ jelentésben szerepel: „Ős oltár tüze, villám, ég-föld egybefogója.”

/Pál József - Újvári Edit: Szimbólumtár/