Tömegpszichológia à la Monty Python...

...és a Brian élete című film legendás jelenete videón is:

"Csak az igazságot ajánlhatom fel, semmi többet."

...a legendás pirula-jelenet a Mátrixból:

Rajzfilm: Az öt legenda (Dreamworks, 2012)

Kép forrása: itt

Az álmok mesebeli őrzője...

...a Dreamworks rajzfilmjének (Az öt legenda/Rise of the Guardians, 2012) története szerint a Holdbéli Ember öt Őrzőt hívott életre a sötét középkorban, hogy védelmezzék a gyerekek ártatlanságát, hitét és álmait

...a legrégebbi legenda a Homokember (Sandman), az Álmok Őrzője, aki szép álmokat hoz és bár néma, de a homokszemekből formált képekkel kiválóan kommunikál - akárcsak saját álmaink, amelyek többnyire némák maradnak, de a szimbólumok mentén érthetővé válhatnak

...a Homokember - avagy a hazai kultúrkörben inkább Álommanó - társai: a Mikulás (a Csoda Őrzője), a Húsvéti Nyuszi (a Remény Őrzője), a Fogtündér (az Emlékek Őrzője) és a frissen felavatott Dér Jankó (a Móka Őrzője)
...vajon mi jelenthet fenyegetést ennyi jósággal szemben?
...a bonyodalmak forrása nem más, mint a Mumus (vagy Szurok, eredetiben pedig Pitch Black), aki a Rémálmok királya és képes megmérgezni a gyerekek álmait félelmekkel, szorongással...

...annyit tennék a történethez, hogy tapasztalatom szerint a mesék, a fantázia ereje és a 'csodásban' való hit nemcsak a gyerekeket védelmezheti a szorongás ellen - álmokra fel, felnőttek!

Infók: Wikipedia

Film: Salvador Dalí és Luis Buñuel - Andalúziai kutya (1929)

Kép forrása: itt

...személyes hangvételű gondolatok és részletek egy kitűnő elemzésből Salvador Dalí és Luis Buñuel 21 perces legendássá - és egyben hírhedtté - vált rövidfilmjéhez:

Zavarba ejtő, mint egy bizarr álom...

...filmművészeti szempontok ide vagy oda, egy biztos: a film a lidérces álmokhoz hasonló érzéseket kelt, tehát 'működik'
...a nyomasztó, felkavaró álmokhoz hasonlóan soha nem tudhatod, mire számíts, de rád telepszik az egyre biztosabb érzés, hogy olyasmi biztosan nem fog történni, amit szeretnél
...amikor véget ér film-rémálom, a megkönnyebbülés ellenére elkezd gyötörni egy kérdés: mégis mit jelentett ez az egész?

...a sokkoló képek titka, hogy autentikus álomanyagból táplálkoznak és a két alkotó módszeresen kerülte racionális ötleteket
...a legenda szerint a film gondolata Buñuel és Dalí egy-egy álmából született, melyeket egy éttermi beszélgetés során osztöttak meg egymással: Buñuel egy felhővel álmodott, amely elmondása szerint úgy vágta ketté a Holdat, ahogyan egy borotva vágná ketté a szemgolyót, Dalí pedig a kézről mesélt, amelyen álmában hangyák nyüzsögtek
...a groteszk arckifejezések, a következetlen, végtelenített (Möbius-szalagot és M. C. Escher képeket idéző) terek, de leginkább az érthetetlennek tűnő, szimbolikus tárgyak és események kizökkentenek a komfortos néző-szerepből, felébresztik tudatunk jelentés-kereső igényét, mint egy enigmatikus álom...

Talán tényleg van értelme...

...és meg is találhatjuk az összefüggéseket a kaotikus kockákon, ha az álmokhoz hasonlóan az érzelmi logika és a képi kifejezés szimbolikus síkján közelítünk a filmhez - ahogyan Szabó Z. Pál teszi A pszichoanalízis, mint művészeti metanyelv az Andalúziai Kutya című film tükrében című írásában

...a pszichoanalízis szexualitás-centrikus megközelítésében úgy tűnik, egy viszonylag koherens pszichoszexuális fejlődési ív lelhető fel a jelenetekben, melyből kiemelnék néhány állomást:

    ~ prológ, egy női szemet kettévágó borotvával: a film a szexualitás és az agresszió összekapcsolódását, azaz a szexuális traumatizáció témáját veti fel - a női szeméremtesten /szem/ elkövetett erőszak /borotva/ szimbolikus nyitóképével
    ~ kerékpáros ifjú, nyakában csíkos dobozzal: utalás az autoerotikus gyermekkori élményekre /biciklizés/ és az infantilis gyermekkori kötődésre az anyához /doboz mint női test/ a férfivá érés kezdetén
    ~ egy nő az ablakban, aki Vermeer Csipkeverőnőjét ábrázoló könyvet olvas: a női csábítás és a várakozó magatartás ragadozó, elnyelő jellegének szimbóluma, a kasztrációs szorongással járó ödipális vágyak képe
    ~ zuhanás a kerékpárról: az érzelmek testi állapotba fordítása, hisztériás elhárító reakció, amely erotikus vonzalom helyett anyai érzéseket csal ki a nőből
    ~ a nő egy kulccsal kinyitja a csíkos dobozt: megtörténik a szexuális aktus, ám az anya iránt táplált érzések erőteljes áthallásával
    ~ az ifjú tenyerén egy lyuk körül hangyák nyüzsögnek, amit képi áttűnések követnek: a női nemi szerv /lyuk/ elidegenítését a tudattalanba való regresszió követi
    ~ egy hermafrodita autós elgázolása az utcán: az ifjú nem tud elmenekülni vágyai elől, férfiassága, szexuális libidója felébredt, sőt pusztító erejűvé vált /az autó/
    ~ az ifjú szexuálisan közeledik a nőhöz, aki ellöki magától: a gyermeki, agresszív módon való közeledést és az anyai szerepet utasítja vissza a felnőtt kapcsolatra vágyó nő
    ~ az ifjú két papot és hozzájuk kötözve két zongorát vonszol a nő felé, melyekben döglött szamarak hevernek: a szexuális ösztönök szublimációjának érdekében az egyén a házasságot /papok/ és a kultúrát /zongorák/ hívja segítségül
    ~ a nő elmenekül, majd beenged egy kalapos férfit, akit az ifjú később agyonlő: a nő a felettes ént hívja segítségül /kalapos férfi/, aki túl szigorúnak bizonyul és megszégyeníti az ifjút, ezért az elfojtás sorsára jut /gyilkosság/
    ~ halálfejes lepke a falon, a nő elhagyja a szobát, majd egy szerelmespárt látunk a tengerparton: a korábbi szerepek megszűntek, a kapcsolat hatására két új személyiség lép elénk, helyzetük idillinek tűnik
    ~ zárókép, homokba ásott férfival és nővel, akiket rovarok falnak: a szerelmesek vesztükbe rohantak, az ifjú sorsa az, hogy apja nyomdokaiba lépjen és a női vágyak áldozatává váljon

...Szabó Z. Pál megvizsgálja a filmes szimbólumokat az alkímia képzetkörén belül is - közelítve C. G. Jung azon értelmezéseihez, melyeket pszichoanalízissel való szakítása után önálló elméletalkotó munkája során fogalmazott meg
...a kollektív vonatkozások kontextusában a szimbólumok kiszabadulnak a szexuál-szadisztikus képzetkör neurotikus világából és egészen más hangvételű, előremutató jelentést kapnak
...a nyitó jelenet borotvája így például a maszkulin, szoláris, szellemi erők jelképeként átvágja, felnyitja az ösztönvilág feminin, lunáris szféját - megteremtve a belső, szellemi látás képességét

...ezen a ponton találkozik a személyes élmény és a műelemzés: az értelmetlennek és betegnek tűnő álmok - vagy ez esetben egy álomszerű film - visszavezethetnek bennünket problémáinkhoz, kínos érzéseinkhez /pszichoanalitikus értelemben: elfojtásainkhoz/, és általában kerüljük a zavarba ejtő vagy félelmetes témákat, gondolatokat, képeket
...ugyanakkor tágabb szemszögből nézve, személyes problematikánkon túl, minden mese, mítosz és fejlődéstörténet a megharcolt harcokról, a felvállalt szenvedésről és az ezekért elnyert jutalmakról szól
...így aztán felmerült bennem, hogy az Andalúziai kutya szerelmespárja talán nem azért oszladozik az utolsó jelenetben, mert tönkrement az életük, hanem mert küzdelmük során a természet részévé váltak - azaz rátaláltak saját természetük autentikus valóságára egymás mellett
...mindezt a 'tavasz' /au printemps/ felirat vezeti fel, mintha az újjászületés várakozása töltené meg az atmoszférát - és tényleg: hogyan születhetnénk újjá, alakulhatnánk át gyökeresen korábbi énünk - jelképes - halála nélkül?

A film megtekinthető a youtube-on.

Film infók: Wikipedia
Filmelemzés: Filmkultúra

Film: Federico Fellini - 8 és ½ (1963)

...Federico Fellini legendás nyitójelenete meggyőzően érzékelteti a fullasztó, küzdelmes álmok hangulatát...

    "Csúcsforgalomban összetorlódott autók utasai unalomból, közönyösen szemlélgetik egymást. Egy férfi törölgetni kezdi a melegtől bepárásodott szélvédőt. Az autó füstölni kezd. A férfi megpróbál kiszabadulni, de hiába próbálja letekerni az ajtó üvegét. Dörömbölve próbál segítséget kérni. A többi autó utasai nem reagálnak. A férfi végül kiszabadul a tetőn keresztül, és lebegni kezd a kocsik fölött egyre magasabbra emelkedve. Elsuhan egy vasvázas torony mellett. Hamarosan kiderül, hogy a férfi lábán egy kötélhurok van. A kötél másik végét egy tengerparton vágtató lovas tartja a kezében. „Megvan” – kiált oda egy másik embernek, azzal lerántja a férfit a magasból. Hősünk egy szanatórium szobájában ébred fel..."

Forrás: Wikipedia

Film: Alfred Hitchcock - Bűvölet (1945)

Kép forrása: itt

...Amikor Hitchcock és Dalí álomvilága találkozik a Bűvölet (spellbound, 1945) című film kockáin:

    "Hitchcock 'Bűvölet'-e a pszichoanalitikus thriller műfajába tartozna, ha lenne ilyen. A rendező semmit nem bíz a véletlenre: a film úgy kezdődik, hogy a néző rövid leírást kap a pszichoanalízis működéséről, és a film folyamán több dialógusban magyarázzák a terápiának ezt a formáját. A pszichiátert alakító Ingrid Bergman próbálja analizálni Gregory Pecket abban a reményben, hogy páciense tudatalattijából felszínre kerül, hogy nem is ő ölte meg azt a férfit, akiről maga is úgy hiszi, hogy a saját keze által halt meg. [...]

    [...] a férfi a hagyományos analízisnek megfelelően kanapén fekve meséli a mögötte ülő doktornőnek az álmát. Az álomjelenetet Salvador Dalí tervezte, és ez a rövid, markáns rész mai szemmel különösen kirí a film - néhol meglehetősen kezdetleges technikai megoldásokkal operáló - egészéből. A pompás képsoron Dalí kedvelt szimbólumai tűnnek fel: szétvágott szemeket, elfolyó tárgyakat látunk, így különösen hatásos, amikor a film végén a szürreális álom minden egyes elemére magyarázatot kapunk, amely egyben a gyilkos kilétére is fényt derít."

/részlet az origo Álmodik az álomgyár című cikkéből/

...Gregory Peck így meséli az ominózus álmot a filmben:

    "Nem tudok rájönni, mi volt az a hely... kaszinónak tűnt. De nem voltak falak, csak rengeteg függöny szemekkel telefestve. Egy férfi sétált körbe hatalmas ollóval és szétvágta a drapériákat. Ekkor egy igencsak alulöltözött nő jött be, fel-alá járkált és mindenkit megcsókolt. Először az én asztalomhoz jött oda.
    Az asztalnál ülve kártyáztam egy szakállas férfivel. Én voltam az osztó és a treff hetest ['seven of clubs'] fordítottam fel. Ő azt mondta: 'ez így 21, én nyertem'. Majd amikor ő is megmutatta a lapjait, azok üresek voltak. A tulajdonos odajött és csalással vádolta a férfit. A tulajdonos azt kiabálta: 'ez az én kaszinóm, ha még egyszer csaláson kaplak, megkapod a magadét!'.
    Aztán egy magas épület meredek tetőjén feküdt a szakállas férfi, én meg kiabáltam neki, hogy vigyázzon. Végül lezuhant lassan. Ekkor felismertem a tulajdonost egy álarcos alakban. Magas kémény mögött rejtőzött és egy kereket tartott a kezében. Láttam, ahogy ráejti a kereket a tetőre.
    Hirtelen rohanni kezdtem és hallottam, ahogy a fejem fölött csapkod valami. Hatalmas szárnak voltak és majdnem utolértek, amikor leértem a domboldal aljához."

...és íme a legendás álomjelenet

Film: Tarsem Singh - Zuhanás (2006)

...Tarsem Singh filmjében (Zuhanás - The Fall, 2006) varázslatos fantáziák, mesék és látomások álomszerű képi világa keveredik a szomorú valósággal...

    "Az 1920-as években Los Angeles mellett egy kórházban fekszik Roy Walker (Lee Pace) kaszkadőr, miután egy film felvételei során egy ugrásnál megsérült. Sérülése komoly, nem tud megmozdulni, talán egész életére béna marad.
    Alexandria (Catinca Untaru), egy 6 éves román kislány törött karral szintén ebben a kórházban van. Egyik nap egy rövid levelet ír, amit azonban a szél felkap, és a kaszkadőr ágyán landol. Roy elmondja neki, hogy a neve, Alexandria egy nagy harcos és hadvezér, Nagy Sándor nevéből származik, és egy történetet kezd el mesélni, amiben a hadvezér és emberei egy sivatagban a kínzó szomjúságot igyekszenek leküzdeni. A kislánynak vissza kell mennie a szobájába, előtte azonban azt kéri Roytól, hogy másnap folytassa a történetet.
    A következő napon Roy folytatja a kalandos történetet, ami a nézők szeme előtt elevenedik meg. Minden átmenet nélkül, felváltva látjuk a kórházban történő dolgokat és az elmesélt történet eseményeit..."

Film: David Lynch - Twin Peaks

Tűz, jöjj velem!...

...azaz Dale Cooper ügynök (Kyle MacLachlan) álma - a Vörös szobával - a legendássá vált Twin Peaks sorozatból
...készítette: David Lynch és Mark Frost
...zene: Angelo Badalamenti

    "A helyszíneknek roppant fontos szerepe van a Twin Peaks fordított világában. Akárcsak a szereplők, a helyek sem olyanok, amilyennek látszanak, vagy amilyennek lenniük kéne, 'mintha-helyek': emlékeztetnek valamire, de sejtjük, hogy igazi rendeltetésük mégsem az, ami a hétköznapokban... Minden út az alanti világba, a vörös szobába vezet, súlyos drapériáival, antik szobraival, csíkozott padlójával, túl- és félvilági lényeivel, a torz módon mozgó és beszélő gnómmal (visszafelé vették fel mind a beszédet, mind a mozgását), és a homályzóna mindazon figurájával, akivel az időközben lelki vezetővé, afféle sámánná előlépett Coopernek szembesülnie kell."

/részlet Papp Attila Zsolt: Út a Vörös szoba mélyére című írásából/

Film: Akira Kurosawa - Álmok (Yume, 1990)

...Akira Kurosawa: Álmok című alkotása a 'legenda' szerint a rendező élete során látott nyolc álmát meséli el
...az önmagukban is önálló egységet alkotó történetek összefűzve a művész lélekfejlődésének útját tükrözik

...az első két epizódban a gyermekkor színei és csodálatos, archaikus képekben gazdag világa jelenik meg - a kíváncsiság, a szorongás és a tiszta szív érzelmeivel
...ezt követően az álmok sötétebbé válnak és a fiatal férfi két történetét láthatjuk a harcról: kegyetlen hegymászás során és a világháborúban elveszített katonatársak kísérteteinek alakjában
...az ötödik részben a kiteljesedő művészet varázslata és átka elevenedik meg Vincent Van Gogh személyes sorsán és a géniusz festményeinek hangulatán keresztül
...az életközépen túl az álmok újra megtelnek szorongással és a jövőért érzett aggodalmakkal: a hatodik színben valósággá válik a háború utáni Japán legnagyobb félelme, az atomkatasztrófa, a hetedik út pedig a pokollá tett bolygót jeleníti meg
...a végső álomban az időskor megnyugvása visszakanyarodik a gyermekkor színeihez, kiegészülve az életút során gyűjtött és megtalált bölcsességgel, valamint a belső elcsendesedéssel járó derűvel

...a film lassan hömpölygő történetei, vizuális világa, valamint szimbólumai az élet csodálatos és borzalmas élményeiről mesélnek - megragadva álmaink őszinte és nyers hangvételének hiteles kifejezését

...részlet a Van Gogh álomból:

Film: Christopher Nolan - Eredet (2010)

...Christopher Nolan 2010-es Eredet (Inception) című filmje a szórakoztató műfajhoz hűen, ám kivételesen fantáziadúsan és igényesen teszi fel a kérdést: Mi lenne, ha tudatosan bejuthatnánk mások álomvilágába és alakíthatnánk odabent a tudattalant?

"Cobb [Leonardo DiCaprio] abból él, hogy üzleti titkokat lop el, méghozzá elég sajátságos módszerrel: beférkőzik az ember álmába, és onnan szerzi meg, amire szüksége van. Utolsó munkájánál azonban más a cél, el kell ültetnie egy gondolatot a páciens fejében. Ehhez az álomvilág legmélyére kell hatolnia, ahol azonban Cobb-nak már saját démonaival is szembe kell néznie."

...bővebb kritikát a Kikötő online oldalán olvashatunk

Film: Luis Buñuel - A burzsoázia diszkrét bája (1972)

"Kettős remekművében, A burzsoázia diszkrét bájában és A szabadság fantomjában Buñuel szinte valamennyi jelenettel a szabadságra és a megszabadulásra, a világ álom és káprázat voltára, valamint a szellemi fejlődés alapfeltételére, az éberségre hívja fel a figyelmet, méghozzá mániákus módszerességgel. Buñuel szakadatlanul és szemérmetlenül próbáknak veti alá a nézőt, mi több, az egyetemes filmművészetben teljesen egyedülálló módon zen koanokkal vagy koanszerű fricskákkal bombázza. Ezek a buñueli koanok – talán nem túlzás, ha így nevezem őket – rávezetik a nézőt arra, hogy miként lehet szabad. Buñuel külön bravúrja, hogy a filozófiai és önismereti mélységekbe nem az ilyenkor szinte kötelező éjsötét melankóliával hatol le, hanem napfényes derűvel és sziporkázó humorral."

Forrás: Tornai Szabolcs írása a Filmvilág hasábjain

Film: Kim Ki-Duk - Álom (Bi-mong, 2008)

...lírai hangvételű filmdráma, amely az örök kérdéssel foglalkozik: milyen sorsok születnének álom és valóság összekeveredéséből?
...képzeljük el, hogy álmaink a vak szerelemről és a gyilkos gyűlöletről valaki más számára minden éjjel valósággá válnak...
...vajon ki szenvedne jobban: az álmodó a felelősség terhétől vagy "álomszereplője" a tehetetlenségtől?
...a film festői képekkel, ám megrázó történetben bontja ki az elképzelt helyzet drámai pillanatait, tragikumát...