Valahol, egy tengerhez közel,
-álmomban tudom is, pontosan hol –
egy meztelen nő
anélkül, hogy észrevennék
keresztülvág egy felöltözött tömegen
Ez meglep, de nem hoz zavarba
Először csak ennyi az álmom
aztán hirtelen anyámat látom
egy nagy régi autóban, ami nem is olyan régi
egy menyasszonyi vagy esküvői kocsiban
látom a lovakat és a kocsist
Anyám a menyasszony
Hogy fehérben van-e
azt már egyáltalán nem tudom megmondani
Apám mellette áll
vagy talán csak én teszem most hozzá
És anyám észrevesz
és rám mosolyog gyermeki mosolyával
ugyanakkor a tekintetében látok valami
gyengéd és fájdalmas rosszallást is
nincs mentség arra, amit tettem
el kellett volna mennem az esküvőjére
Természetesen nem hívtak meg
A család tagja vagyok és vártak engem
most már késő
az ünneplés véget ért
és nekem ez nem apróság
hanem a legeslegfontosabb dolgom lett volna
Nem tettem meg.
1960 december 11, hajnali 4 óra
...a vers különlegessége, hogy a fordítást Tóth Zsuzsanna készítette az oldal számára
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése