Kép forrása: itt |
...a kutatást a gyógyítás és az orvosok szerepének folyamatos átalakulása és a magyar egészségügy válságos helyzete motiválta
"A válaszok alapján három keretszituációt lehetett megkülönböztetni.
1. A klasszikus modellben a beteg vagy annak hozzátartozója az orvostól várja a helyzet megoldását, alá-fölérendeltségi viszony jelenik meg, a doktor reménytelennek látszó helyzetet old meg, és mindig rendelkezésre áll.
2. A piaci narratívában megjelenik a beteg vagy a hozzátartozó kontrollja, egyenrangú viszony és konfliktus van a felek között, s az orvosi munka kiterjed a gyógyítás feltételeinek biztosítására is.
3. Az elidegenedett helyzet sajátossága, hogy az orvos csak a gyógyítási folyamat egyes részeire van hatással, kiszolgáltatott a beteggel és az ellátórendszerrel szemben, sok az adminisztratív feladat, megkérdőjeleződik a kompetencia és az életmódja a társadalmi státusz leértékelődésére mutat.
Az álmodott viselkedésmódok ugyancsak három kategóriára bonthatóak.
1. A heroikus magatartás megnyilvánulásakor az orvos minden helyzet megoldását magára vállalja, a betegekkel szemben paternalista, van beleszólása a páciensek magánéletébe, küzd a betegeiért, valamint saját privát szféráját is alárendeli a gyógyításnak.
2. A szolgáltató orvos fogyasztóként kezeli a beteget, menedzseli őt, s konfliktuskezelési módszereket alkalmaz.
3. A proletár modellben pedig nincsenek szakmai válaszok a kihívásokra, elszemélytelenedett a betegekkel való viszony, felsőbb utasítások áldozatként történő követése jelenik meg, ambivalens, szorongó és defenzív mintákkal együtt.
A kutatásban résztvevők szöveges beszámolója alapján az álmok 43 százaléka a klasszikus gyógyító helyzetre irányult, ami azt jelenti, hogy a hivatást gyakorlók tudatalattijában még mindig kiemelt szerep jut a piaci viszonyok előtti attitűdnek. Gyakran előfordult, hogy az álomban tanúsított viselkedés nem felelt meg a szituációnak, például piaci vagy elidegenedett környezetben is heroikus volt.
'Úgy véljük, hogy az orvosok foglalkozási álmaiban a kulturális késés jelensége érvényesül: a gyógyítás feltételrendszerének megváltozását csak lassan követi az elvárások, az értékrend és a munkavégzésre vonatkozó igényeinek változása. A klasszikus helyzetben, klasszikus módon gyógyító orvos ma már csak »nagy ábránd«, szökési kísérlet az ellenséges valóságból, ugyanakkor egy olyan szerepviselkedés megerősítését is szolgálja, amelynek bizonyos elemei nélkül megszűnne a gyógyítás humanizmusa' – összegzi az eredményeket Dr. Susánszky Éva és Dr. Szántó Zsuzsa."
Eredeti közlemény: A nagy ábránd. Szerepmodellek az orvosok álmaiban Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 13 (2012) 2, 145—161
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése