Verena Kast az álmok szerepéről Marc Chagall művészetében...

Kép: Marc Chagall - A jelenés (1917/c.1937)

    "Elsősorban a művészek azok, akik az archetípusos képeket átültetik a jelen nyelvére, akik átformálják, olykor egész életük folyamán új meg új formába öntik ezeket a képeket. Előfordul, hogy egy álomból merítik az archetípusos képet. 'Életem' című könyvében Chagall leírja, mit álmodott egyszer parányi szobácskájában Szentpéterváron, ahol illegálisan tanult, mert a zsidóknak akkor tilos volt körzeteiket elhagyni.

    'Egyszer csak megnyílik a plafon, szárnyas alak ereszkedik le nagy zajjal, felhők gomolygásával telik meg a szoba. Hallom a szárnysuhogást. Angyal, gondolom. De szememet nem tudom kinyitni, nagyon is világos van, erős a fény. Átkutat minden zugot, aztán felemelkedik és eltűnik a résen át, ahol bejött, magával viszi a sok fényt, kékséget. Most megint sötét a szoba. Felébredek.'

    Chagall elmondja, hogy ennek az álomnak köszönheti 'A jelenés' című, 1917-ben festett képét. De nem csak ezt a képet: Chagall képeiről sohasem hiányoznak az angyalok.

    Az angyalok archetípusos szimbólumok, amelyeknek éppen manapság megint nagy a jelentőségük. Az angyalokat egy istenség szolgálatában álló, annak megbízásait teljesítő, túlvilági lényeknek látjuk, akik kísérik az embert életútján és halála útján. Mint követek, megbízást adnak át az embernek, és a megbízással együtt energiát is annak teljesítéséhez. Az angyalok kapcsolatot is teremtenek: a hagyomány szerint összekötők ég és föld között; egyesíthetik is azt, ami elszakadt. Ebben a 'kapcsolatteremtésben' határokat lépnek át, újat teremtenek; ami eltörött, újra egésszé válhat, fényes világosság váltja fel a sötétséget, s ez azt is jelenti, hogy felfogjuk a dolgok értelmét.

    Chagallnál a művészi alkotás múzsája az angyal, isteni ihlet. Amikor az angyal leszáll a földre, hírül adja, hogy az isteni sugallat megvalósulhat, műalkotássá formálódhat. Amikor álmát látta, Chagall nagy szegénységben és bizonytalanságban élt, kérdéses volt, hogy továbbtanulhat-e, lesz-e belőle festőművész. Álma megerősítette abban, hogy felülről jövő megbízatása van, megerősítette hivatásérzetében. Az angyal nagy zengés-bongás közepette hatol be a szobácskába, hatalmas erőt, dinamikát hoz magával. Egész életében újra meg újra megfesti Chagall ezt az angyalt, újra meg újra átülteti a jelen nyelvére. Még a tehenek is lehetnek nála angyalok!"

/Verena Kast: Álmok/