Álom a romantika korában...

Kép forrása: Flickr

...Novalis (1872−1801) álma a kék virágról a romantika jelképe lett - hiszen a törékeny szerelem, a természetes szépség, a magány, valamint az autentikus lét utáni vágy gyönyörű szimbóluma:

„Valami édes szender fogta el, leírhatatlan eseményeket álmodott; álmából új megvilágosodás ébresztette fel. Egy forrás szélén, puha gyepen találta magát, a forrás a légbe áradt ki, és abban mintha elemésztődött volna; nem nagy távolságban tarka erezetű sötétkék sziklák emelkedtek; a napvilág vadabb és világosabb volt, mint máskor az ég feketén kékes és tökéletesen tiszta. De ami teljes erővel vonzotta, az a forrás közvetlen közelében egy magas, világoskék virág volt, mely széles leveleivel megérintette az ifjút. Körülötte számlálhatatlan virág pompázott mindenféle színben, és fenséges illat töltötte be a levegőt. Nem látott mást, csak a kék virágot, és hosszasan szemlélte megnevezhetetlen gyöngédséggel. Amikor azonban közeledni akart feléje, a virág hirtelen mozogni és változni kezdett. A levelek csillogóbbak lettek, a növekvő szárra simultak, a virág az ifjú felé hajolt, a szirmok két kiterített gallért mutattak, melyben egy gyengéd arc lebegett.”

/Novalis: Heinrich von Ofterdingen/