2014. március 6., csütörtök

Gyakori álmok: meztelen vagyok!


Kép: Pauline Greefhorst
  • az alulöltözöttség/meztelenség a maga helyén, pozitív érzések kíséretében a természetességnek, valódi önmagunk felvállalásának, valamint a szexualitás spontán, örömteli kifejezésének a jele lehet - (rém)álmainkban azonban gyakran nyilvános helyen találjuk magunkat hiányos ruházatban vagy teljesen pucéran és ez aggasztó, kínos reakciókat eredményez
  • kézenfekvő értelmezés a testi szégyenlősség, a levetkőzéstől való félelem, illetve a nemi vágyak kifejezésével kapcsolatos szorongás (továbbá ezek hátterében az elfojtott exhibicionizmus), ám a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek az álmok nem feltétlenül állnak közvetlen kapcsolatban az intim testiséggel járó helyzetekkel - inkább lelki síkon a szociális interakciókban megnyilvánuló feszengésre, érzelmi 'kirohanások' utáni szégyenre vagy véleménnyilvánítást követő elbizonytalanodásra utalnak (különösen akkor, ha szeretünk rejtőzködni, miközben elismerésre vágyunk...)
  • az érzés, hogy "többet mutatunk a kelleténél" összefüggésben állhat egy aktuális kapcsolattal és/vagy csoporthelyzettel, amelyben talán óvatlanul feltárulkoztunk (érzékeny témáról, törékeny érzésekről, bizalmas gondolatokról beszéltünk), miközben a viszony(ok) nem nyújt(anak) elegendő biztonságot az intimitásnak ehhez az új szintjéhez
  • fontos mozzanata lehet az álomnak, hogy milyen szereplők jelenlétében, illetve mely helyszín(ek)en vagyunk zavarban testünk(-lelkünk) lecsupaszításával: mindez rávilágíthat arra, hogy talán nem a megfelelő személyek társaságában és/vagy helyzetekben keressük az intimitást, a magánügyek megvitatásának lehetőségét, az érzelmi támogatást vagy a bizalmas légkört
  • ezekben az álmokban 'vékony a máz' (~ a 'perszóna', azaz lelki maszk), amelyet hordunk ('nonkonformista' módon viselkedünk) - ami kétfajta tudatos hozzáállásra figyelmeztethet: egyrészt tükrözheti, hogy valóban túlságosan nyíltak, naívak és közvetlenek vagyunk, másrészt azonban bátoríthat arra is, hogy fedjük fel végre őszintén önmagunkat, ne bújjunk el szerepeink, kliséink mögé (az első eset talán az introvertált, a második pedig az extravertált személyekre jellemzőbb, akiknél gyakran vékony, törékeny (I) illetve vastag, áthatolhatatlan (E) a 'perszóna')
  • habitusunk mellett az álombeli szégyenérzés táplálkozhat neveltetésünkből, esetleges traumá(i)nkból és a mindezekből összeálló érzelmileg telített komplexusokból: a kínosság érzésével jár, amikor akaratunkon kívül felfedjük 'érzékeny részeinket' (például túlreagálunk egy helyzetet vagy 'elszóljuk magunkat' egy témával kapcsolatban), azaz lelepleződik tökéletlenségünk, esendő emberi mivoltunk
  • egy hiányzó ruhadarab vagy egy bizonyos fedetlen testrész hangsúlyossága esetén érdemes foglalkozni az adott terület szimbolikájával is - például a nemi szervek a szexualitás mellett feminin/maszkulin magatartásról is árulkodhatnak, a női mellek pedig az erotika mellett az anyaság képzetkörét szintén felidézhetik
  • mivel általában új kapcsolatok vagy szokatlan szituációk váltják ki az önfeltárás igényének/veszélyeinek dilemmáját, az álom segítségével tudatosíthatjuk érzéseinket és mérlegelhetjük, hogy melyik irányba érdemes elmozdulnunk: önmagunk felvállalása felé (akár a neheztelés vagy a nevetségesség lehetősége mellett is) vagy inkább kitárulkozásunk mérsékelésének irányába (a kevesebb figyelem és a különlegesség érzésének csökkenése ellenére is)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése