- emberek álombeli sokaságának felbukkanásával kifejeződhet aktuális viszonyunk a közösséghez, az 'átlagoshoz', a szociális normákhoz, a többség által elfogadott értékekhez, nézőpontokhoz - továbbá személyiségünk azon oldalához, amely mindezen külső tényezők belső (internalizált) képét hordozza
- szélsőséges helyzetre hívhatja fel figyelmünket a szembenállás, illetve a beleolvadás kapcsán: az előbbi esetben felderenghetnek a magány és az idegenség érzései, amennyiben úgy érezzük, valamely tulajdonságunk elválaszt bennünket másoktól, ugyanakkor az utóbbi helyzet végletessége is riasztó lehet: amennyiben anonim módon elveszítjük egyéniségünket a sokasággal való azonosulásban és sodródásban
- az elvegyülés motívuma egyfajta rejtőzködésről, talán túlzott konformitásról, személyiségünk bizonyos aspektusainak elrejtésére tett tudattalan erőfeszítéseinkről, továbbá ezen tulajdonságainkért érzett felelősség elkerülésének vágyáról vallhat (hiszen ha egyszerűen azt csináljuk, amit mindenki más, akkor egyrészt nem kell döntéseket hoznunk, másrészt tetteink szociálisan elfogadottnak és igazolhatónak tűnhetnek)
- a zsúfoltságban ránk nehezedő külső vagy belső nyomás, fokozott szorongás élményében ugyanakkor erőforrásainkat meghaladó, megoldhatatlannak tűnő problémák, személyes igényeinket elnyomó kapcsolati rendszerek, szociális elvárások tükröződhetnek
- a közösséghez való tartozás pozitívumaira (illetve erre irányuló vágyainkra) akkor utalhat a cselekmény, ha a csoport képes biztonságot nyújtani és támogatni, oldja félelmeinket, hasonló gondolkodásával megerősíti önbizalmunkat, továbbá olyan öröm- és erőforrásokat tesz elérhetővé, amelyekkel önmagunkban nem rendelkezünk
- a tömeg árnyoldalához tartozik ugyanakkor, hogy könnyen demoralizálódhat, hatalmas erejével eltaposhatja az egyént, a személyes felelősség felfüggesztésével teret ad az indulatok, az elfojtott agresszió - az ún. árnyék részünk - elszabadulásának; ha fenyegetéstől, erőszaktól tartunk az álomban, abban talán a saját feldolgozatlan - éppen ezért kezelhetetlen, nagy mennyiségű - indulat kitörésétől való félelmünk ölthet testet (ugyanakkor speciális helyzetekben, például háborús vagy forrongó társadalmi körülmények között mindez a kollektív árnyék megnyilvánulásán keresztül sajnos valós veszélyektől való félelemmé is válhat)
- a küzdelem, amellyel próbálunk keresztülhatolni a sokaságon, mint visszatartó tényezőn, szimbolizálhatja tudatunk harcát, melyben a tudattalan ismeretlen erőivel szemben igyekszik megvalósítani céljait - ilyenkor könnyen lehet, hogy önmagunkkal, saját belső ellenállásunkkal küzdünk, amely még differenciálatlan, ugyanakkor óriási erejével szinte leküzdhetetlen hatást gyakorol ránk
- az álombeli emberek olyasmit képviselhetnek, ami bennünk él a társadalom elvárásairól: elítélő tekintetük, rosszallásuk, kiközösítésük - indokolt vagy indokolatlan - önkritikánkat éreztetheti, mely szerint nem illeszkedünk eléggé a kollektív normákhoz; ünneplésük, befogadó, dicsérő hozzáállásuk pedig arra utalhat, hogy úgy érezzük, másoknak tetsző módon viselkedünk, gondolkodunk
- a tömeg vezetésére képes figura (ha van ilyen) megtestesítheti azon énrészünket, amely alkalmas személyiségünk minden aspektusának összefogására vagy azon részünket, amely eluralkodott tudatunkon (az álom történetéből fog kiderülni, hogy konstruktív összetartásról vagy szélsőséges kontrollról van-e szó)
- optimális esetben az álomban megjelenő nagy számú szereplővel való összehangolódásunk olyan harmóniát mutathat be, amelyben a külvilággal való összhang és a belső integráció együtt jelenik meg: a hétköznapokban ez annyit jelent, hogy pont annyira tudunk másokat elfogadni, amennyire békében vagyunk önmagunkkal - bizonyos vonásaink elutasítása és elfojtása ugyanis a környezetünk hasonló tulajdonsággal rendelkező tagjai és/vagy társadalmi csoportjai elleni intolerancia formájában nyilvánul meg
2013. november 7., csütörtök
Álomszimbólumok: tömeg
Címkék:
Helyszínek,
Személyek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése