Kép forrása: itt |
"A fókuszolás a testérzetekre, a belőlük kiinduló és hozzájuk visszavezető utakra összpontosít. Legfontosabb műveleti lépései a hasonlító megfeleltetések (milyen ez az érzés, mire hasonlít, mire emlékeztet, mikor éltél át hasonlót, stb.).
A transzperszonális lélektani közelítés is az érzésekből indul ki. Az álmodó érzései, s ezekhez járulva a csoport beleélő reaktív érzései fantáziákat mozgósítanak, újabb érzések születnek, ezek összefüggésbe hozhatók az álmodó álmával és üzennek valamit... Az érzés - elképzelés - érzés - jelentéskeresés lépései a közös és egyedi lelki térben (intra- és interpszichikusan) egyaránt végbemennek.
A pszichodráma mintegy kinyitja a "fekete dobozt", az álmot kihozza, cselekvésben, lejátszásban jeleníti meg, ugyanazon a gondolkodási szinten (szimbolikus, analógiás, "olyan mintha" elvű, megfeleltetéses gondolkodás), mint ahol születik és zajlik az álom (csakhogy benn helyett kinn, a társas valóságban). Ez a közeg és atmoszféra átlelkesített, közösségi, emberi segítséget ad; a megértés kiszélesítését és az érzelmi védettség-biztonság megnövelését szolgálja."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése