...a sokszor kaotikus, töredezett látszat ellenére általában a klasszikus görög dráma szerkezetét követi
1. az álomleírások bevezetéssel (expozícióval) indulnak: megadják az alaphelyzetet, a helyszínt, a főszereplőket és a témát vagy problémát amiről az álom szólni kíván
...az első mondat(ok) által felvázolt helyzet valószínűleg az álmodó aktuális életével (eseményekkel, érzésekkel) állítható párhuzamba
2. a cselekmény fordulatai (peripeteia) következnek: kibontakozik, felerősödik a probléma, bonyolódik a helyzet
...a drámai fejleményben az álmodó története jelenik meg, saját belső konfliktusai kelnek életre és alakítják az eseményeket az álomfigurák képében megszemélyesítve
...az események egészen a krízisig (fordulópontig) vagy transzformációig (átalakulásig) erősödnek, a feszültség a tetőfokára ér
3. végül a megoldás (lüszisz) formájában tudattalanunk választ ad a felvetett problémára, amennyiben létezik válasza
...az álom utolsó mondata különösen fontos a megoldás szempontjából
...még ha a végkifejlet kellemetlen vagy katasztrofális is (például kiabálva vagy sírva ébredünk), az akkor is megoldás lehet a problémánkra valamilyen módon (például érzéseink felismerésével, kifejezésével)
...vannak álmok, amelyek egyszerűen csak kimerülnek, mert tudattalanunknak még nincs meg a válasza az általuk felvetett kérdésre - ezekben az esetekben nehéz várakozási időszak következhet, a téma pedig nagy valószínűséggel vissza-visszatér, amíg a megoldás megszületik
/Marie-Louise von Franz: Az álmok útján című könyve alapján/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése