2013. szeptember 28., szombat

Hová tesszük az eszünket éjszakánként?


Kép forrása: NewScientist
...a NewScientist magazin cikke (Sleep and dreaming: The how, where and why) tudományos kutatások eredményei alapján keresi a választ az álmodás miértjeire és hogyanjaira
...néhány érdekes gondolat az írásból:

...korunk technológiai változásai maradandóan megváltoztathatják álmaink természetét
...laboratóriumi megfigyelések és a kísérleti személyek feljegyzései szerint álmaink általában némafilmek, csak a történetek fele során tapasztalunk hanghatásokat
...az ízek, a szagok és a tapintásérzet még ennél is ritkábban fordulnak elő

...az álmok jellemzői és az egyes személyiségvonások (például az extraverzió vagy a kreativitás) között nem találtak mérhető összefüggést
...az emberek hasonló szorongásokról és vágyakról álmodnak, ám mindezen belső tartalmak közös, egységes szimbólumainak megtalálása minden eddigi próbálkozás során kudarcba fulladt

...az agytevékenység vizsgálata arra utal, hogy az alvás segít emlékeink rögzítésében (majd jövőbeli előhívásában)
...az információk általában a hippokampusz és az agykéreg aktivitása során épülnek be a memóriába
...feltételezik, hogy az alvás során a két agyterület között áramló emlékképek felúsznak az álmok felszínére
...kísérleti személyek (életesemény és álom-) naplói arra mutatnak, hogy emlékeink két alkalommal bukkannak fel álmainkban:
    1. először az esemény éjszakáján tűnhetnek fel (ilyenkor a történések valódi természetét tükrözik)
    2. másodszor pedig általában 5-7 év múlva térnek vissza (valószínűleg az emléknyomok hosszú távú bevésődésekor)
...életünk történései ugyanakkor nem a maguk teljességében épülnek be az álmokba, csupán az emlékek töredékei kombinálódnak változatos módon
...az emléknyomok bizonyos aspektusai úgy tűnik, meghatározott sorrendiségben bukkannak fel az álmokban: először a helyszínek, ezután a szereplők, majd a cselekmény és végül a tárgyak

...az alvó agy nemcsak rögzíti az emlékeket, hanem asszociációkat is kiépít más tárolt információkkal, életrajzi memóriánkba ágyazva az eseményeket
...az összefüggések kialakulása során úszhatnak fel régi emlékek - így tűnhetnek fel évek óta nem látott helyek vagy személyek az álomban
...szintén ezáltal születhetnek fura keverék-karakterek vagy helyszínek, amelyek különböző emléknyomokat mosnak össze az új élménnyel


...az álom története nagy valószínűséggel rejtett érzelmi szálakra fűződik fel
...Ernest Hartmann, amerikai kutató az emocionális hatások követése céljából közelmúltbeli fájdalmas eseményekkel vagy gyásszal küzdő személyek álomnaplóit tanulmányozta
...az érzelmi válságot átélő emberek álmai a kanyargó és zavaros történetvezetés helyett általában valamilyen központi képre fókuszálnak, továbbá sokkal emlékezetesebbek, mint a kiegyensúlyozott időszak éjszakai képei
...a különbség talán arra utal, mennyire nehéz a traumatikus tapasztalatok integrálása emlékeink közé - bár az álmok felélénkülésének pontos okaira még nem született meg a bizonyítható válasz
...egyelőre még abban sincs konszenzus a kutatók között, hogy vajon álmok nélkül is képesek lennénk-e életeseményeink memóriánkban való tárolására?

...további elgondolkodtató eredményeket hoztak az életstílusunk változásának álmokra gyakorolt hatásával foglalkozó vizsgálatok
...Amerikában például meghökkentő összefüggést találtak a televíziók technológiai fejlődése és az álmok között: az 1950-es években még a legtöbb ember fekete-fehérben álmodott, ám a '60-as évek végére - a színes készülékek elterjedésével párhuzamosan - a vizsgált személyek többsége már színes álmokról számolt be
...felmerült a kérdés: vajon a számítógépek is hasonló hatást gyakorolnak álmainkra?
...Eva Murzyn, angliai kutató eredményei megerősítő választ hoztak: a Word of Warcraft online számítógépes szerepjáték résztvevői álombeli kalandozásaikba is beépítették a játék felhasználói felületének képeit, jellegzetességeit
...általánosságban a számítógépes játékok hosszú távú hatásaként a résztvevők arról számoltak be, hogy az irányítás megnövekedett képességét élik meg álmaikban, mintha egy virtuális valóság szereplői lennének
...a játékosok nagyobb valószínűséggel szállnak szembe az őket üldöző ellenséggel, és még a félelmetes álmokat is izgalmasnak találják

...akik viszont nyugodt álmokra vágynak, Hervey de Saint-Denys 19. századi kutatási eredményeit találhatják érdekesebbnek: az illatok is befolyásolhatják alvásunkat és álomképeinket
...úgy tűnik, a bennünket körülvevő illatokhoz vagy szagokhoz kapcsolódó emlékeinket hajlamosak vagyunk beleszőni az álom eseményeibe
...újabb eredmények szerint az édes illatoknak kifejezetten pozitív érzelmi hatásuk van éjjel átélt élményeinkre

...a cikk szerzője elismeri, hogy a kutatások több új hipotézist és kérdést vetettek fel, mint amennyi bizonyítható válasz született a tudományos kísérletek során
...az alvás biológiai hátterének összetevői fontos adalékokkal szolgálhatnak az álmok alapvető mechanizmusainak ismeretéhez, ám a bonyolult lelki összefüggések és a képek szimbolikája nagy valószínűséggel örök rejtéllyel és izgalmakkal szolgál a jövőben is

Forrás: NewScientist

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése