Álomszimbólumok: kert
- a világ kicsinyített mása - természeti erők, megújulás, születés és elmúlás folytonosságának szimbóluma
- az Édenkert motívuma a boldogság, a tökéletesség, az ártatlanság, ugyanakkor a kísértés, az öntudatra ébredés, a szexualitás megízlelésének helyszíne
- a testre vonatkozóan a női szüzesség, valamint a termékenység (anyaméh) jelképe is lehet
- a védett intimitás, a visszavonulás, megpihenés és a fejlődés lehetőségét nyújtja - akár spirituálisan, szakrális ligetként, akár a szerelemben, a gyönyörök burjánzó kavalkádjával
- állapota belső életünket tükrözheti: titkainkat; megbúvó vagy szárba szökkenő lehetőségeinket, képességeinket; természetes ösztöneink terét (vagy éppen a tér hiányát, csupa haszonnövénnyel beültetve); rendezettségünket vagy belső zűrzavarunkat; nyitottságunkat, átjárhatóságunkat, esetleg a külvilágtól való elzárkózásunkat; elhanyagolt, kiszáradt területeinket vagy éppen oázisként, éltető forrásként rendelkezésünkre álló energiáinkat
- virágai, gyümölcsei örömöket - kreativitást, sikert, érzelmi és/vagy testi beteljesülést - szimbolizálhatnak, ugyanakkor a gyomok, kártevők az önmagunkkal való törődés igényét, külső-belső nehézségekkel való küzdelmeinket jeleníthetik meg
- a négyzet vagy kör alakú kert kifejezheti a teljesség vágyát; a tó a tudat és a tudattalan harmóniáját jelenítheti meg ehhez kapcsolódóan; kerítéssel vagy fallal körülvéve pedig a szimmetrikus elrendezés utalhat (mély-)énünkre, legbensőbb önmagunkra, lényegünkre
- teret adhat a tudattalanból érkező tartalmakkal való találkozásnak a szomszédok, látogatók figuráin keresztül: az álom szereplői közül milyen tulajdonságokkal rendelkező alakokat fogadunk be szívesen vagy tekintünk betolakodónak belső világunkban?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése