Álomszimbólumok: hó

Kép forrása: Flickr

• a tél képével összefüggésben az elmúlás és a halál fogalmai társulhatnak hozzá, valamint a természet - megújuláshoz nélkülözhetetlen - zord, élettelen állapotának időszakai (lelki értelemben időről időre átélhetünk hasonlóan kimerült, bénult életszakaszokat, amelyekben energiáink megcsappannak, igényeljük a visszahúzódást, és tevékenységeink csökkentését)
• a megfagyott víz szimbolikáján keresztül az érzelmek elfojtására, hűvösségére utalhat - hideg, elutasító viselkedésre, fagyos hangulatra, emocionális elszigeteltségre, vagy éppen ellenkezőleg: felfokozott érzelmi intenzitásra, amelynek lehűtését aktuálisan igényeljük
• az érzelmi távolságtartást környezetünk részéről, ugyanakkor belső állapotként is megtapasztalhatjuk, ha mostanában kizárjuk kapcsolatainkból az intimitást, a másokhoz való közeledést, és védekezünk érzéseinkkel szemben (esetleg egy megrázkódtatás utáni, visszavonult és távolságtartó fázisban szunnyadunk, energiákat tartalékolunk)
• a hó hullása az égi tisztaságot (ezáltal a lelki megtisztulás igényét) jelenítheti meg, amely egyrészt elborítva a tájat, elfedheti föld feketeségét (a sötét és/vagy tudattalan lélekrészeket), másrészt ugyanakkor az élet gazdagságának és változatosságának nélkülözéséről árulkodhat - talán hasonlóképpen, ahogyan személyiségünk csupán pozitív, fennkölt oldalának hangsúlyozása megfoszthat bennünket a testiség örömeitől, a "rosszalkodás" igényétől és az ösztönös élet kreatív spontaneitásától
• a hótakaró szimbolikus védelmet nyújthat a még nem életképes, de már bennünk rejlő új törekvéseknek, amelyek kedvezőbb körülményekre várakoznak, hogy lassan kibontakozhassanak
• az olvadás a dermedt állapot felengedését, pozitív belső folyamatokat tükrözhet, amikor lelki életünkbe visszatérni látszik a megújulás reménye