"Álmomban hozzánk keveredett két kiscica, két szürke-fehér foltos. A világosabbik félénkebb és gyengébb testalkatú volt, a másik vadabb, de mindketten nagyon lefogyva. Nagyapám igazából is eléggé macskaellenes, ez álmomban sem volt máshogy. Miután sikerült meggyőznöm, hogy ne tegyük ki a cicákat, azt mondta, hogy csak akkor maradhatnak, ha én viselem gondjukat, és megtanulnak viselkedni.
Én hozzá is fogtam a feladathoz és lassacskán megszelídítettem a cicákat. Különösen a vadabbik bizonyult nagyon jó tanoncnak, a végén még olyasmire is hallgatott, ha le akartam ültetni, vagy maradjon a helyén.
Eredményemet diadalmasan mutattam be nagyapámnak, aki elismerően mosolygott, és azt mondta, hogy ha ilyen jól neveltek a cicák, akkor azért nem is utálja őket annyira.
Ez a történet elvileg akár a valóságban is megtörténhetett volna, de csak álom volt.
Ugyanakkor gyerekkoromban volt egy szürke-fehér félperzsa kismacskám, amit sajnos elloptak egy nap.
Nagyapám pedig bármennyire nem kedveli is a macskákat, ötven év házasság után azért beleegyezett, hogy mamám szerezzen egy kis sárga cirmos cicát, és bár mindig morog miatta, azért szorgalmasan eteti és még a kosarát sem teszi arrébb a kerti székből..."
 |
| Kép forrása: Flickr |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése