2013. október 29., kedd

Álomszimbólumok: Jézus


Kép: Cristo Redentor, Rio de Janeiro
  • a kereszténységben Isten fiaként a tökéletes ember, a földi halandóként elérhető legnagyobb (isteni) teljesség szimbóluma; pszichológiai értelemben így Selbstünk - a hétköznapi énünkön messze túlmutató pszichés központunk -, spirituális oldalunk és tudatosságunk elképzelhető legmagasabb pontjának megnyilvánulása, illetve mindezek keresztény világképnek megfelelő elképzelése (vagy azért, mert messze eltávolodtunk önmagunktól vagy éppen ellenkezőleg, mert talán valamiféle megvilágosító élményben volt részünk)
  • közvetlenül rámutathat a keresztény egyházzal és vallással való aktuális kapcsolatunk jellemzőire, ugyanakkor alakja képviselhet felekezettől független egyetemes spirituális értékeket is
  • az érdekeinket, elvárásainkat háttérbe szorító önzetlen szeretet, feltétel nélküli elfogadás, türelem és tolerancia példáját hordozva megtestesítheti fokozott érzelmi szükségleteinket, továbbá az igényt, hogy másokhoz való viszonyulásainkat pozitív irányba mozdítsuk
  • utalhat a magasabb célokért (melyekben hiszünk környezetünk rosszallása ellenére) hozott áldozatvállalás fontosságára - akár az anyagi javaink vagy fizikai jóllétünk rovására, mindezek háttérbe szorításával
  • gyógyító képességei megerősíthetnek bennünket egyensúlyunk megtalálásának lehetőségében és reményt adhatnak belső erőforrásaink fellelésében, melyekkel leküzdhetjük problémáinkat - hiszen az önmagunkba és a külső segítségbe vagy a jövő kedvező alakulásába vetett hitünk sokszor összefonódik
  • felhívhatja figyelmünket bűntelen, tiszta, gyermeki mivoltunkra: akár intésként, ha morálisan megkérdőjelezhető dolgokat tettünk, akár iránymutatásként, ha etikai dilemmát okozó döntés előtt állunk, akár biztatásként, ha kétségeink vannak a 'helyes úton' átélt küszködés kapcsán
  • keresztre feszítése egyaránt kifejezheti a szenvedés felvállalását (vajon milyen helyzetben érezzük úgy, hogy fájdalmas élményeket élünk át és talán menekülnénk mindezek elviselése elől?), illetve utalhat bűntudatra is, amiért feláldozzuk lelki fejlődésünk, kiteljesedésünk lehetőségét, akaratunkkal zsarnoki módon megsemmisítjük a spontán változások, új felismerések, szokatlan szellemi vagy spirituális élmények befogadását
  • személye rávilágít az emberi lét örök konfliktusára: arra, hogy egyrészt halandó, testi, fizikai lényekként (ösztönökkel, vágyakkal, kísértésekkel) éljük meg önmagunkat, másrészt viszont az emberiség a kezdetek óta a legkülönfélébb módon hiszi, hogy lelkünk egy része halhatatlan (szellemi, transzcendentális, 'isteni') - ezért érdemes végiggondolni, hogy mindezen aspektusaink megnyilvánulhatnak-e az életünkben, mert úgy tűnik a harmóniához a testi, lelki ÉS szellemi élet egyaránt elengedhetetlen

Vers: Lator László - Álomban utak


Kép forrása: itt
Lator László: Álomban utak

Álomban utak fényesedtek.
Sokáig bűvöletedben éltem.
Emléked galamb és virág,
virágok szirma a szélben.
Szél és folyó sodorta fényed,
magukba zártak a hegyek.
Indás feledés font körül,
vad fű, burjánzó rengeteg.
Bőrödre rátapadt a táj,
hogy önmagába szívjon át.
Így élsz e mohó pusztításban
megfoghatatlanul tovább.
Ezer formában itt lehetsz,
mert őriz minden, mint a mag,
s hogy szirmos létedet kibontsd,
elég egy párás pillanat.

Wu Guanzhong: A Dream of Shen Garden (1998)

Kép forrása: itt

Álomfotók: Álomtánc


...Paul Schneggenburger fényképein az alvó szerelmespárok és családok éjszakai mocorgásából mintha egy mozgásművészeti előadás bontakozna ki
...az önként jelentkező résztvevők fekete ágyon aludtak gyertyafényben, miközben a fényképész hat órán keresztül (éjféltől hajnali 6 óráig) készített róluk hosszú expozíciós felvételeket

...a képek elkészítésével Paul Schneggenburger izgalmas kérdésekre keresett választ:
...mi történik a szerelmesekkel alvás közben?
...vajon csupán egymás mellett, magukban alszanak vagy megosztanak egymással helyeket, érzéseket?
...valamiféle táncot járnak a párok, talán önkéntelen gyengédséget is kifejezve ezzel vagy egyszerűen csak hátat fordítanak egymásnak?

...a fekete-fehér felvételek nagyon beszédesek, bepillantást nyújtanak a párok éjjeli akaratlan performanszaiba és jól érzékeltetik a kapcsolatok hőfokát

Forrás: The Daily Mail








Constantin Somov: Young Woman Asleep (1909)

Сомов Константин Андреевич
Kép forrása: itt

Álomzenék: Yiruma



...
modern altató: Yiruma - Lullaby


C. G. Jung az álmok intenzitásáról...


Kép forrása: Flickr
    "Az a tapasztalatom, hogy az álmok intenzitása és gyakorisága felerősödik, ha valóra nem vált és tudattalan fantáziák vannak jelen, és ha ezek tudatosulnak, akkor az álmok jellege megváltozik, gyengébbé és ritkábbá válnak. Ebből arra következtettem, hogy az álmokban gyakorta jelennek meg olyan fantáziák, amelyek tudatosulni 'akarnak'. Az álmok forrásai gyakran az elnyomott ösztönök, amelyek természetes hajlamot mutatnak a tudatos elme befolyásolására."

/C. G. Jung: A kollektív tudattalan fogalma - CW IX/1 Az archetípusok és a kollektív tudattalan/

Pablo Picasso: Woman with Yellow Hair (1931)

Kép forrása: itt

Vers: Radnóti Miklós - Álomi táj


Kép forrása: Flickr
Radnóti Miklós: Álomi táj

Ha az éjszaka korma lecsöppen,
Ha lehervad az alkonyi, égi szeszély:
fonogatja fölöttem a mélyvizi csöndben
csillagkoszorúit az éj.

Ha a hold feje vérzik az égen
s gyűrűző köröket ver a tóban a fény:
átkelnek az árnyak a sárga vidéken
s felkúsznak a domb peremén.

S míg táncra libegnek az erdőn,
toppantva, riadt szívű fészkek alatt,
lengő levelek szeme nézi merengőn
a tükörre csapó halakat.

Majd hirtelenül tovalebben,
nagy szárnyakon úszik az álomi táj;
sodródik a felleges égen ijedten
egy féleleműzte madár

s a magány szelídebb a szívemben
s rokonabb a halál.

Max Beckmann: Az álom (The Dream, 1921)

Kép forrása: Wikipaintings

2013. október 28., hétfő

Álomszimbólumok: cipő


Kép forrása: itt
  • hagyományosan az utazó és az utazás szimbóluma, lelki értelemben így azon tulajdonságainkat jelképezheti, amelyekkel az életünk útján haladunk céljaink felé - karakterünket, választott életmódunkat, fejlődési képességeinket, szerepeinket
  • a cipők állapota tükrözheti aktuális élethelyzetünket - hogy éppen 'milyen cipőben járunk' -, továbbá státuszunkat: milyen minőségű lábbelit van lehetőségünk vásárolni, mennyit engedhetünk meg magunknak a kényelemből, stb.
  • durva vagy veszélyes terepen fontos a lábak védelme az előrejutáshoz, így a megfelelő cipők megléte vagy hiánya kifejezheti, hogy rendelkezünk-e azokkal a személyiségvonásokkal, képességekkel, stratégiákkal, amelyek segítségével megoldhatók a nehéz helyzetek
  • a cipők hiánya (pl. mezítlábas séta) így egyszerre vallhat természetességről, ugyanakkor ki is szolgáltat bennünket környezetünk erőinek, akadályozó tényezőinek, felkészületlenné tehet a ránk váró nehézségekkel szemben
  • a legfontosabb kérdés talán az: illeszkedik-e lábbelink az álomban átélt szituációhoz? rendelkezünk-e a megfelelő védelemmel a körülményekkel szemben vagy esetleg túlzásba visszük önmagunk elfedését? tudunk-e szabadon mozogni, amikor lehetőségünk van erre vagy önmagunkat akadályozzuk a haladásban (azaz a fejlődésben)?
  • lecserélése fontos változásokra mutathat rá: például nőiesebb vagy férfiasabb fellépés lehetőségét jelezheti a tudattalan, vagy közeledést egy bizonyos szerep felé (fiatalos, öreges, üzleties, művészi, sportos, stb. cipőkkel)

Vers: Paul Verlaine - Holdfény


Kép forrása: itt
Paul Verlaine: Holdfény

Különös táj a lelked: nagy csapat
álarcos vendég jár táncolva benne;
lantot vernek, de köntösük alatt
a bolond szív mintha szomorú lenne.

Dalolnak, s zeng az édes, enyhe moll:
életművészet! Ámor győztes üdve!
De nem hiszik, amit a száj dalol,
s a holdfény beleragyog énekükbe,
a szép s bús holdfény, csöndes zuhatag,
melyben álom száll a madárra halkan,
s vadul felsírnak a szökőkutak,
a nagy karcsú szökőkutak a parkban.

/Szabó Lőrinc fordítása/

Álomzenék: The Cranberries



...földből faragott királyfi...
...a The Cranberries együttes Dreams dalának eredeti videójában mintha a légies énekesnő földbe - anyagi, testi létbe - zárt férfi aspektusa (szerelme és/vagy animusa) kelne életre
...a dal szövegében hasonlóképpen egybecseng a szerelemmel való találkozás és az új belső élmények, izgalmas változások együttes varázsa


The Cranberries: Dreams

All my life
Is changing every day
In every possible way

In all my dreams
It's never quite as it seems
Never quite as it seems

I know I've felt like this before
But now I'm feeling it even more
Because it came from you

Then I open up and see
The person falling here is me
A different way to be

I warn more
Impossible to ignore
Impossible to ignore

They'll come true
Impossible not to do
Impossible not to do

Now I tell you openly
You have my heart so don't hurt me
You're what I couldn't find

Totally amazing mind
So understanding and so kind
You're everything to me

All my life
Is changing every day
In every possible way

And oh my dreams
It's never quite as it seems
Cause you're a dream to me
Dream to me

Álomfotók: Várakozás


...Jana Romanova olyan szentpétervári és moszkvai fiatal párokról készített fényképsorozatot alvás közben, akik babát várnak
...korán reggel örökítette meg modelljeit, azokban a pillanatokban, amikor az emberek legkevésbé törődnek megjelenésükkel, így egyszerűen csak természetesek
...a projekt célja, hogy a gyermeket váró párok egymással kapcsolatos intim viszonyulásai mellett az orosz nagyvárosokban élő családok helyzetébe is bepillantást nyújtson

...a képeket nézegetve a fotók mindkét célt ötletesen megvalósítják: az alvási pózok mintha valóban a kapcsolati (ezáltal a leendő családi) klímáról árulkodnának, a szobabelsők pedig a születendő gyerekekre váró fizikai környezetet, anyagi lehetőségeket, életstílust tükrözik

 



 





Álomfotók: Idegen helyeken


...Magdalena Wanli bolgár fotós Álom című képéről az jutott eszembe, mennyire váratlan helyszíneken találhatjuk magunkat álmainkban - például egy sötét erdő mélyén teljesen egyedül
...a kezdő helyszínek általában aktuális hangulatunk, élethelyzetünk atmoszféráját árasztják, majd később esetleg megpillanthatjuk az új célt - azt az állapotot -, ahová szeretnénk eljutni jelenlegi érzelmi világunkból
...ha az erdő mélyén fény dereng fel, talán véget ér tanácstalan bolyongásunk és egy reményteli állapot irányába indulhatunk el...

Kép forrása: itt

Mese: Grimm fivérek - Csipkerózsika


Kép: Erte - Sleeping Beauty
    Élt egyszer réges-régen egy király meg egy királyné; szerették egymást, népük is szerette őket; gond, baj, betegség sosem szakadt rájuk; de hiába volt meg mindenük, hiába termett nekik hét határ, hiába álltak a válogatott paripák az istállójukban, hiába virultak a világ legszebb virágai a kertjükben: a szívük tele volt bánattal, napestig csak azt sóhajtozták:
    - Ó, ha nekünk gyerekünk volna!
    De bármennyit sóhajtoztak, bárhogyan búsultak, nem teljesedett a kívánságuk. Már-már letettek a reményről is; alig szóltak már egymáshoz, mert ugyan mit is szólhattak volna a bánatukon kívül! A király magányosan járta az erdeit, de vadat sosem ejtett; a királyné meg egyre csak a kertjében tartózkodott, mintha sok dolga volna a világszép virágaival, pedig igazában rájuk sem tekintett, csak üldögélt a halastó partján, és búslakodott. Egyszer, ahogy megint ott szomorkodik a kőpadon, váratlanul loccsan egyet a víz, egy öreg béka ugrik ki a partra, odatotyog a királyné elé, és azt mondja:
    - Ne búsulj tovább, szépséges királyné; azért jöttem ide hozzád, hogy a tudtodra adjam: betelik végre a szíved vágya; nem múlik el egy egész esztendő, és lányod fog születni.
    Úgy is lett minden, ahogyan az öreg béka megjósolta: a királynénak lánya született: hanem az olyan gyönyörű volt, hogy a király azt sem tudta, hová legyen örömében. Nagy lakomát rendezett, és nemcsak rokonait, barátait, jó embereit hívta meg rá, hanem az ország javasasszonyait is.
    Tizenhárom ilyen javasasszony élt az országban, a királynak meg csak tizenkét aranyteríték volt a palotájában. Töprengtek, tanakodtak, mitévők legyenek, hogyan terítsenek tizenkét aranytányérral tizenhárom személyre. Végül a főudvarmester azt mondta:
    - Uram királyom, nincs más megoldás: az egyik javasasszonynak otthon kell maradnia.
    Minthogy ennél okosabbat senki sem tudott tanácsolni, most már csak azt kellett eldönteni, ki legyen a tizenháromból az, akit nem hívnak meg.
    - Én azt ajánlom, hagyjuk otthon a legöregebbiket - szólt megint az udvarmester. - Az úgysem tud egyebet, mint zsörtölődni; zsémbes, morcos vénasszony, csak elrontaná a mulatságot. Aztán meg ő lakik valamennyiük közül a legtávolabb innét, ki tudja, talán el sem jut hozzá a lakoma híre!
    Ebben meg is egyeztek: kiküldtek tizenkét követet a tizenkét javasasszonyhoz, a tizenharmadikat meg otthon felejtették.
    Mikor a vendégek mind együtt voltak, nagy fénnyel, pompával megkezdődött az ünnepség. A javasasszonyok sorra odajárultak a bölcsőhöz, és mindegyik megajándékozta valamivel a gyermeket: az egyik jósággal, a másik szépséggel, a harmadik gazdagsággal, elhalmozták mindennel, amit csak kívánni lehet a világon. Tizenegyen már ráolvasták a maguk áldását, mikor hirtelen-váratlan betoppant a tizenharmadik. Nem köszönt senkinek, nem nézett senkire, futott egyenest a bölcsőhöz, s fennszóval így kiáltott:
    - Halljátok a szavamat, király és királyné! Ti ugyan nem hívtatok meg engem, de én mégis eljöttem: ne mondjátok, hogy fukar vagyok: én is hoztam valamit a gyermeketeknek. Mikor a királylány betölti tizenötödik évét, megszúrja egy orsóval az ujját, és holtan esik össze! Ez az én ajándékom, amiért így bántatok velem!
    Azzal sarkon fordult, és elhagyta a termet.
    A vendégek elszörnyedtek, a királyné a rémülettől ájultan hanyatlott csipkés párnáira. Akkor odalépett a bölcsőhöz a tizenkettedik javasasszony, aki még nem jutott szóhoz.
    - Ahhoz nincs erőm, hogy egészen föloldjam az átkot - mondta -, de enyhíteni tudok rajta. A királykisasszonynak nem halál lesz a sorsa, hanem csak százesztendős álom.
    Ettől fogva a királynak csak egyetlen gondja volt: hogyan óvhatná meg a lányát a reá váró veszedelemtől. Szigorúan megparancsolta, égessenek el minden rokkát, minden orsót az országban; még azt is megtiltotta, hogy kendert vagy lent termesszenek a birodalmában. A királylányon pedig megfogant a sok áldás; olyan szép, olyan kedves, olyan okos és illemtudó teremtés volt, hogy aki látta, nyomban megszerette.
    Teltek-múltak az évek, a kislányból nagylány lett, gyönyörűséges hajadon, s eljött az a nap is, amikor betöltötte tizenötödik évét. Az ország népe szebbnél szebb ajándékokat küldött neki, s vége-hossza nem volt a sok köszöntőnek. Mikor aztán minden küldöttség elmondta már a mondókáját, és véget ért a születésnapi fogadás, a király befogott a hintójába, kihajtatott a királynéval meg az udvarnéppel egy kis sétakocsikázásra.
    - Levegőzünk egyet, kedves lányom, nem tartasz velünk? - kérdezte a lányát.
    Hanem az inkább otthon maradt. Az udvarnép elporzott, a kastély elcsendesedett, csak odalent a konyhán folyt tovább a sürgés-forgás: készültek az esti lakomára. A királylány egy ideig nézegette, amit a születésnapjára kapott - egy egész szoba megtelt a sokféle holmival -, aztán ráunt az ajándékokra, és sétálni kezdett a néma palotában. Hatalmas épület volt ez; volt egy szárnya, ahol a királykisasszony még soha életében nem járt; minek is járt volna, hiszen nem lakott benne senki, még csak vendéget sem szállásoltak soha ezekbe a szobákba. Ódon torony állt a szárny végében, kőcsipkéit letördelték a viharok, falára fölfutott a repkény, s alkonyatkor, ha rásütött a nap, a borostyán kúszó zöldjéből vaksin hunyorogtak ki apró, vasrácsos ablakai.
    „Vajon mi lehet a kastélynak ebben az elhagyatott részében?” - gondolta a királykisasszony, s megállt a vaspántos, repedezett tölgyfa ajtó előtt. Lenyomta a rozsdás kilincset. Az ajtó csikordult egyet, és szinte magától kitárult. Hideg, pókhálós folyosóra lépett, termek és szobák nyíltak onnét, egyik a másik után; vastagon lepte őket a por, nehéz, dohos levegő úszott bennük, akár egy pincében. „Itt talán száz esztendeje sem nyitottak ablakot” - gondolta a királylány, és kíváncsian haladt tovább teremről teremre, szobáról szobára, még a kamrákba is bekukkantott; de sehol nem talált semmit, legföljebb csak pókokat; nagy, körbefont hálóik közepén üldögéltek, és riadtan meredtek apró szemükkel a szokatlan látogatóra, vagy eszeveszetten menekültek fel lengő fonálhágcsójukon egy-egy sötét sarokba.
    A királylány pedig csak ment, ment előre, nyitogatta az ajtókat, hallgatta a léptei visszhangját meg az ódon falakról lepergő vakolat finom zizegését, s egyszerre csak odaért a torony aljába. A sötét, kőpadlós, kerek helyiségben ócska limlomok hevertek a fal tövében, egy törött páncél, egy félrebillent sisak, egy ezüstpitykés, foszladozó, divatból régen kiment ruhaderék, s ki tudja, még mi minden. A királylány csodálkozva nézte ezt a sok régiséget, aztán ahogy megszokta a szeme a félhomályt - mert kintről csak egyetlen rostélyos ablakszemen szűrődött be némi világosság -, megpillantotta a toronyalja zugában a csigalépcsőt: az vezetett fel a toronyba.
    Megállt a tövében, és fölnézett a szűk odúba; egy kicsit borsózott ugyan a háta, de azért mégiscsak elindult; ha már idáig eljött - gondolta -, nem fordul vissza anélkül, hogy a tornyot is be ne járná. Könnyű léptei alatt meg-megcsikordultak a kanyargó lépcső szuvas fokai. Először egészen sötét volt, aztán mintha gyér világosság derengett volna; egyszerre csak ott állt egy ajtó előtt, annak a résein szűrődött ki valamicske fény. Benyitott, és halkan felsikoltott a meglepetéstől: az ajtó kis kamrába nyílt, a kamrában ágy, asztal, szék meg valami furcsa, pergő szerszám, amellett egy vénséges vén anyóka kuporgott, és szapora kézzel művelt valamit, de hogy mit, azt a királylány nem tudta, mert még sosem látott ilyesmit.
    - Jó napot, anyóka! - mondta, és kíváncsian belépett a kamrába.
    Az öreg bólintott, de nem tekintett fel a munkájából. A királylány közelebb lépett hozzá, nézte, nézte a furcsa, zümmögve pergőszerszámot, és megkérdezte:
    - Mit csinálsz, anyó?
    - Fonok - felelte az öreg.
    - Fonsz? - kérdezte csodálkozva a királylány. - Életemben soha nem hallottam még, hogy valaki fonjon. Mire jó az?
    - Arra, hogy a lenből fonál legyen, a fonálból meg ruha a te karcsú derekadra.
    - És mi az, ami olyan vígan pereg ott előtted?
    - Az az orsó. Gyere csak ide, nézd meg közelebbről, ha olyan kíváncsi vagy rá.
    A királylány odament, és sorra megnézett, megtapogatott mindent a rokkán: a kerekeket, a guzsalyt, a fonalat, az orsót; de ahogy az orsóhoz ért, olyan ügyetlenül nyúlt hozzá, hogy megszúrta vele az ujját. Abban a pillanatban beteljesedett a réges-régi átok: a királykisasszony lehanyatlott az ágyra, és mélységes mély álomba merült.
    És vele együtt álomba merült az egész kastély. A király meg a királyné éppen akkor érkezett haza kíséretével a kocsikázásból; beléptek a csarnokba, s ott helyben azonnal elaludtak, és elaludt körülöttük az egész udvari nép. És elszenderültek a lovak az istállóban meg a kutyák az udvaron, a galambok a háztetőn meg a legyek a falon, még a tűzhelyben lobogó tűz is elcsöndesedett és elaludt, a sült nem sistergett tovább a serpenyőben, a víz nem rotyogott tovább a fazékban; a szakács éppen nyakon akarta vágni a szeles kuktát, de a keze megállt a levegőben, s elaludt ő is, a kukta is meg a kisszéken a konyhalány is, elpihent a szél is, és a kastély előtt egyetlen levél sem rebbent többé a fákon.
    Körös-körül pedig sűrű vadrózsasövény sarjadt, évről évre magasabbra nőtt, körülfonta és végül úgy befutotta a kastélyt, hogy többé semmi sem látszott belőle, nem látszott még a torony tetején szendergő lobogó sem.
    Az országban az öregebbek még jól emlékeztek a királykisasszony keresztelőjére, s ha idegen vetődött az országba, vagy a fiatalabbak faggatták őket a rózsabozót titka felől, mindig elmondták a gonosz boszorkány átkának meg a tizenkettedik javasasszony jóslatának a történetét. Hanem ahogy teltek-múltak az évek, az öregek lassacskán elhaltak, s végül a régi dolgok emlékezete is kiveszett; az apákból nagyapák, a fiúkból apák lettek, s azok már csak annyit tudtak mesélni a fiaiknak, hogy ott, a mögött a járhatatlan bozót mögött egy gyönyörű szép királylány alszik, Csipkerózsika a neve, és talán nem is fog fölébredni soha többé.
    Néha, messze földön egy-egy idegen királyfi is meghallotta az alvó Csipkerózsika hírét; fölkerekedett, és megpróbált áthatolni hozzá a sövényen; de a tüskés ágak olyan sűrűn összefonódtak, olyan erősen összekapaszkodtak, mint megannyi egybekulcsolt kéz. Aki közéjük merészkedett, egy ideig vagdosta őket fejszével, baltával, fűrésszel, aztán elfáradt, fönnakadt a tövisek közt, az indák körülölelték, rátekeredtek, megfojtották, s híre-hamva sem volt többé. Így jártak mind egymás után; szomorú sorsuknak messze földön híre kelt, s végül már senki sem akadt, aki megpróbálta volna kiszabadítani vadrózsabörtönéből az alvó Csipkerózsát. A bozót pedig csak nőtt, növekedett; nem merészkedett a közelébe senki, még a vándormadarak is elkerülték.
    Aztán hosszú-hosszú évek után ismét ellátogatott egy királyfi abba az országba. Már akkor senki nem tudta igazában, hogyan támadt, mit is rejt a vadrózsarengeteg; beszéltek ezt is, azt is, különféle mendemondák jártak szájról szájra; a királyfi hiába kérdezősködött, az emberek csak a vállukat vonogatták. Ő azonban nem hagyta annyiban a dolgot, s végül is talált az országban egy igen-igen vén apókát, aki még az öregapjától hallotta valaha gyerekkorában, hogy abban a vadonban van valahol egy kastély, s benne alszik időtlen idők óta, talán már száz esztendeje is a világszép királylány, Csipkerózsa, és vele a szülei, a király meg a királyné s mind az egész udvaruk.
    Akkor a királyfi felsóhajtott, s végül így szólt:
    - Ha száz ilyen erdőáll is az utamba, nekivágok, és fölkeltem álmából Csipkerózsát!
    A jó öreg hiába tartóztatta, a királyfi nem hallgatott rá, s egy szál karddal nekiindult a bozótnak. És ahogy a szélére ért, és fölemelte a kardját, hogy utat vágjon magának a tüskés indák közt, a sűrű sövény egyszeriben kivirágzott, a bokrok bókolva szétváltak előtte, sértetlenül átengedték, aztán szelíden ismét összeborultak utána. Mert éppen ekkor telt le a száz esztendő, és ez volt az a nap, amelyen föl kellett ébrednie Csipkerózsának.
    A királyfi pedig ment a virágos vadonban; egyetlen ág nem tartóztatta fel, egyetlen tüske nem karcolta meg. Belépett a kastély udvarára, és körülnézett. A lovak ott feküdtek az istállóban a szalmán, és aludtak; a foltos vizslák és agarak ott hevertek a tornác alatt, és aludtak; és a háztetőn fönt ültek a galambok, fejüket a szárnyuk alá dugták és bóbiskoltak.
    Átment az udvaron, és bement a palotába. Odabent aludtak a falon a legyek; a konyhán a szakács még mindig úgy tartotta a kezét, mintha nyakon akarná csapni a kuktát; a konyhalány ott ült a kisszéken, ölében a tyúkkal, amit meg akart kopasztani. A csarnokban ott feküdtek mind az udvari emberek, fent a trónon a király meg a királyné, és mindnyájan aludtak.
    A királyfi pedig ment tovább, egyre tovább, végig a palotán, végig a hosszú folyosón, teremről teremre, szobáról szobára a néma, százesztendős csöndben, s itt már nem látott mást, csak egy-egy mozdulatlanul alvó pókot, porlepte, kerek hálója közepén. Végül elért a torony aljába, fölment a csigalépcsőn, benyitott a kis kamrába, és meglátta az ágyon az alvó Csipkerózsát.
    Egy pillanatig úgy állt ott, mint akit megbűvöltek, mert a királylány olyan szép volt, amilyet ő még csak elképzelni sem tudott. Nézte, nézte, és moccanni sem mert, mintha attól félne, hogy ha fölébreszti, egyszeriben eltűnik a szeme elől, mint egy tündér. Aztán halkan, lábujjhegyen odament hozzá, térdre ereszkedett az ágya mellett, és megcsókolta.
    Ahogy az ajka hozzáért, Csipkerózsa sóhajtott egyet, arca kipirult, szeme fölpattant; mosolyogva nézett a királyfira, úgy kérdezte:
    - Ki vagy te?
    A királyfi pedig felelte:
    - Eljöttem hozzád, hogy felébresszelek százesztendős álmodból, és megkérjem a kezedet.
    Csipkerózsa nem szólt semmit, csak odanyújtotta neki a kezét, és odahajtotta fejét a vállára. Aztán elindultak, kart karba fűzve, végig a lakatlan termeken és szobákon. A pókok fölijedtek,
és riadtan menekültek a sötét sarkokba. Az öreg tölgyfa ajtó csikorogva tárult ki előttük.
    Beléptek a csarnokba. Ott egyszerre fölébredt a király meg a királyné meg az udvari nép; odakint az istállóban fölkeltek fektükből a lovak, megrázták magukat, és nyihogni kezdtek; a tornác alatt fölugrottak a kutyák, farkukat csóválták, és vidáman csaholtak; a háztetőn a galambok kihúzták fejüket a szárnyuk alól, körülnéztek, és nekirepültek a messzi határnak; a falon futkározni kezdtek a legyek, a konyhában a tűzhelyen föllobbant és táncba fogott a láng, a serpenyőben sercegve sült a pecsenye, a szakács hatalmas nyaklevest adott a kuktának, a szolgáló megdörgölte a szemét, nyújtózott egyet a kisszéken, és tovább kopasztotta a tyúkot.
    A királyfi pedig feleségül vette Csipkerózsát, hét országra szóló lakodalmat ültek, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Álomszimbólumok: körmök


  • eredeti funkciójuk szerint az ujjak védelmét és a zsákmányszerzést szolgáló testrészeink, így a megküzdés, a birtoklás, valamint az agresszió és/vagy az asszertivitás jelképei lehetnek álmainkban
  • a körmök állapota, gondozottságának mértéke tükrözheti aktuális élethelyzetünket: például a piszkos, letört körmök a kemény munkát, a hosszú, díszesen festett körmök a gazdag és gondtalan életmódot, az elhanyagolt körmök pedig a kevés önmagunkra fordított idő lehetőségét, illetve gondatlanságunkat problémáinkkal kapcsolatban
  • szimbolikusan azon képességeinkre utalhatnak, melyekkel hatást gyakorolunk, illetve megváltoztatunk helyzeteket, eseményeket - tükrözhetik aktuális megküzdési törekvéseink sikereit, illetve kudarcait
  • a kézen a fogással összefüggésben segíthetnek az apró dolgok irányításában - a részletek megragadásában hétköznapjainkban; a lábon inkább a stabilitásban és a haladásban nyújthatnak segítséget
  • a karmolás a támadást vagy önvédelmet, ezáltal erőszakos önérvényesítést vagy harcos elutasítást tükrözhet, míg a körmök túlzott rövidsége, puhasága vagy hiánya mindezen reakciók hiányát képviselhetik
  • összességében megjeleníthetik önértékelésünk, magabiztosságunk jelenlegi alakulását, önbecsülésünk mértékét

Tomek Setowski: Út az ismeretlenbe (Podróż do nieznanej krainy, ~1995)

Kép forrása: itt

Film: Tarsem Singh - Zuhanás (2006)



...Tarsem Singh filmjében (Zuhanás - The Fall, 2006) varázslatos fantáziák, mesék és látomások álomszerű képi világa keveredik a szomorú valósággal...

    "Az 1920-as években Los Angeles mellett egy kórházban fekszik Roy Walker (Lee Pace) kaszkadőr, miután egy film felvételei során egy ugrásnál megsérült. Sérülése komoly, nem tud megmozdulni, talán egész életére béna marad.
    Alexandria (Catinca Untaru), egy 6 éves román kislány törött karral szintén ebben a kórházban van. Egyik nap egy rövid levelet ír, amit azonban a szél felkap, és a kaszkadőr ágyán landol. Roy elmondja neki, hogy a neve, Alexandria egy nagy harcos és hadvezér, Nagy Sándor nevéből származik, és egy történetet kezd el mesélni, amiben a hadvezér és emberei egy sivatagban a kínzó szomjúságot igyekszenek leküzdeni. A kislánynak vissza kell mennie a szobájába, előtte azonban azt kéri Roytól, hogy másnap folytassa a történetet.
    A következő napon Roy folytatja a kalandos történetet, ami a nézők szeme előtt elevenedik meg. Minden átmenet nélkül, felváltva látjuk a kórházban történő dolgokat és az elmesélt történet eseményeit..."


Álomfotók: Vajon mit álmodhat?


...Mariana Palova - Insomnio (2009) című fotójának szívem szerint a Hold taszításában alcímet adnám...

Kép: Mariana Palova

Álomzenék: Miles Davis Quartet


...Miles Davis Quartet - Something I Dreamed Last Night (1956)


Álomszimbólumok: tej


Kép forrása: itt
  • alapvető csecsemőkori táplálékunkként mélyen gyökerező érzelmi szükségletekre, lelki energiánkra (a libidó legtágabb, általános életenergia értelmében), valamint a törődés igényére vagy gondoskodó természetünkre utalhat az álomban 
  • hagyományosan a tudással és a szellemi világgal, továbbá az újjászületéssel és a halhatatlansággal kapcsolják össze a mitológiák - a fizikai, szexuális és szellemi erő pszichológiai értelemben egyazon libidó különböző aspektusait hordozzák (ezért az sem véletlen, hogy az ondóhoz hasonlóan a tejet is az élet forrásának tekintik)
  • gyakran az anyaság szimbóluma (anyatej), ugyanakkor gyermeki oldalunkról - érzelmi igényeinkről - egyaránt árulkodhat a történésektől függően; sőt, az álomban fellelhetjük belső dinamikánk alakulását is: érdemes végiggondolni, mely személyiségrészünk rendelkezik a tej által képviselt energiákkal és mely énrészeink szorulnak rá a táplálásra
  • felbukkanása az álomban egy olyan jelenlegi szituációt tükrözhet, amely felidézte kora gyermekkori érzelmi szükségleteinket, esetleg előhívta alapvető szorongásunkat, biztonság iránti fokozott igényünket
  • társas kontextusban, ismerős személyek esetén megmutathatja, hol, kivel és mennyire tudunk feltöltődni, milyen helyzetben és kinek a hatására erősödnek fel vagy éppen csillapodnak érzelmi igényeink, honnan számíthatunk gondoskodásra, illetve környezetünk mely szereplői felé áramlanak lelki energiáink

Lori Stanley: Peaceful Sleep (~1986)

Kép forrása: itt

2013. október 25., péntek

Álomszimbólumok: szőnyeg


Kép forrása: Flickr
  • hétköznapjainkban a kényelem és a luxus (vagy éppen mindezek hiányának) szimbóluma, anyagi lehetőségeink, esztétikai igényeink tükre - ebben az értelemben lelki gazdagságunk és elégedettségünk mértékének aktuális alakulását jelenítheti meg az álomban
  • ugyanakkor elfed és eltakar, így utalhat felelőtlen vagy halogató viselkedésünkre, mellyel a 'szőnyeg alá söpörhetjük' problémáinkat, elfojthatjuk kellemetlen érzéseinket, miközben csak nyugalmunkkal és kényelmünkkel foglalkozunk (példa lehet erre egy túlzóan díszes darab álombeli elhelyezése egy javításra, renoválásra szoruló szobában)
  • állapota, színe és mintája árulkodhat jelenlegi körülményeinkről - anyagi lehetőségeinken túl leginkább a tudattalanunkban aktuálisan felbukkanó tartalmakról: például virágos minta esetén a feminin oldalunk felé történő közeledésről vagy ennek fokozott igényéről, mandala- vagy kertszerű díszítéssel saját teljességünkhöz való viszonyunkról, domináns színek esetén az árnyalatnak megfelelő érzésekről, stb.
  • házunk dekorációjának részeként kapcsolatban állhat a külvilág felé mutatott arcunkkal (a perszónánkkal), a környezetünkben megforduló személyek számára megjelenített értékeinkkel; tükrözheti, hogy mennyire fontos számunkra az anyagi jólét és/vagy az esztétikai érzék kifejezése mások felé - és hogyan viszonyul mindehhez a 'természetes énünk' (aszerint, hogy a perszóna további kidolgozására vagy éppen egyszerűsítésére lenne inkább szükség)
  • fontos mozzanata lehet az álomnak, hogy mi történik a szőnyeggel (és az általa kifejezett belső tartalmainkkal): lábbal tiporják, kényelmi célokat szolgál, elszakad egy váratlan esemény hatására vagy esetleg összepiszkolódik, lecseréljük, stb.
  • családi, kapcsolati kontextusban a mintázat ábrázolhatja közös élményeink hangulatát, az együtt kialakított társas atmoszférát vagy akár fontos események lenyomatait
  • tükrözheti, mennyire érezzük magunkat oldottnak vagy éppen kényelmetlenül bizonyos helyzetekben: például rongyszőnyeg esetén az egyszerű, funkcionális dolgok világában vagy vörös szőnyeg esetén az érzelmektől fűtött helyzetekben, a figyelem középpontjában
  • a varázsszőnyeg vagy repülő szőnyeg motívuma azon képességeinket hordozhatja, melyekkel felülemelkedhetünk a gondjainkhoz való szokásos viszonyulásainkon, más perspektívából (magasabb tudatszintről) szemlélhetjük életünket, és amelyekkel integrálhatjuk személyiségünk konfliktusos részeit - a tudattalanban rejtőző erőforrások és 'lelki vezetőnk' váratlan megtalálását egy nehéz, kaotikus szituációban

Jókai Mór az éjszakáról...


Kép: Aaron J. Groen
    „Mikor az éj leszáll s a csillagok feljőnek, mikor a világ szavai elhalnak, elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik s az ember lelke lát."

/Jókai Mór/

Álomgyűjtemény: Facebook az álomban


Kép forrása: itt
...23 éves férfi osztotta meg velünk álmát:

    "Valamelyik nap azt álmodtam, hogy facebookon megjelent egy olyan alkalmazás, hogyha párkapcsolatban élsz és a párod éppen valamilyen módon megcsal, azonnal értesítve leszel. Megjelenik a bal felső sarokban szépen a földgömbön egy 1-es, rákattintasz és jelzi a közösségi háló, hogy a párod hűtlen. Arra nem emlékszem, miként reagáltam erre álmomban, de az biztos, hogy nagy találmány lenne"


2013. október 22., kedd

Vajon különböznek a nők és a férfiak álmai?


Kép forrása: itt
...a DreamsCloud oldal összefoglaló írása szerint a válasz: igen
...tartalomelemzéssel készült tanulmányok főbb eredményeit gyűjtötték össze, melyek alapján az alábbi érdekes eltéréseket találhatjuk a nemek között az álmodás szempontjából:

...a férfiak álmaiban több az agresszív tartalom, míg a nők esetében más érzelmek dominálnak
...a nőknél körülbelül kétszer gyakrabban fordulnak elő rémálmok, mint a férfiaknál (egyes kutatások szerint a fokozottabb nappali szorongás miatt, amelyekhez tudattalan megküzdési stratégiákat kínálnak ezek az álmok)
...a rémálmokon belül a nők hajlamosabbak szeretteik elveszítésével álmodni, mint a férfiak

...a férfiak viszont a szexuális tartalmú álmokban mutatnak magasabb eredményeket, viszont nem olyan nagy mértékben, mint azt általában a közvélemény feltételezi: az erotikus álmok gyakorisága csak alig 5%-kal magasabb, mint a nők esetében
...az erotikus tartalomban azonban határozott a különbség: a férfiak sokkal gyakrabban álmodnak közösülésről, míg a nőknél a szexualitás általában csókolózásban és szexuális közeledésben nyilvánul meg
...fontos eltérés az is, hogy a férfiak erotikus álmai általában pozitívabb élményekről szólnak, mint a hasonló álmok a nők esetében

...további tartalmi eltéréseket jelent:
...a nők hajlamosabbak ismerősökkel és ismerős körülmények között álmodni, mint a férfiak
...a férfiak többet álmodnak férfiakkal, mint a nők
...a férfiak a nőknél több esetben számolnak be sikerrel kapcsolatos álmokról

Felice Casorati: Dreaming of Pomegranates (1912)

Kép forrása: Flickr

Szerb Antal a pszichoanalízisről...


Kép: Sigmund Freud szófája
"– Én hiszek az álmokban – mondtam.
– Lám – mondta az öreg hölgy.
– Pszichoanalitikus alapon.
– Tessék? – kérdezte a világtól elmaradott Miss Jones.
– Well, az olyan illetlen dolog, hogy csak egészen fiatal lánykáknak érdemes elmagyarázni."

/Szerb Antal: A Pendragon legenda/

Forrás: Moly

Marc Chagall: Jákob álma (Jacob's Dream, 1966)

Kép forrása: Wikipaintings

Híres álmok: Jákob


Kép: William Blake - Jákob lajtorjája
...a Biblia Ószövetségében megismerhetjük Jákob történetét, aki rossz lelkiismerettel hajtja nyugovóra a fejét, majd csodálatos álmot lát...

...a bűntudat oka, hogy a szerény és szorgalmas fiú korábban csalással nyerte el haldokló édesapja áldását, amely valójában Ézsaút - Jákob zabolátlan természetű elsőszülött ikertestvérét - illette volna meg (Jákob kihasználta, hogy atyja rosszul lát és Ézsaúnak adta ki magát)
...Jákob tettének hátterében tulajdonképpen hite állt: édesanyja korábban "kijelentést kapott Istentől, amely szerint Jákób fogja elnyerni Isten akaratából az elsőszülöttségi áldást, noha mivel az ikerfiúk közül ő született másodiknak, természet szerint Ézsaút illette volna meg"
...így bár nemes cél érdekében, ám mégis hamis eszközökhöz folyamodott, majd a csalás következtében el kellett menekülnie Ézsaú gyilkos haragja elől...

„És jutott egy helyre, ahol meghált, mivelhogy a nap lement. Vett egyet annak a helynek kövei közül, és feje alá tette, és lefeküdt azon a helyen. És álmot látott: Íme egy létra volt a földön felállítva, melynek teteje az eget érte, és az Isten angyalai fel- és alájártak azon. És az Úr állt azon, és szólt:
- Én vagyok az Úr, Ábrahámnak, a te atyádnak Istene és Izsáknak Istene; ezt a földet, amelyen fekszel, néked adom és a te magodnak. És a te magod olyan lesz, mint a földnek pora, és terjeszkedsz nyugatra és keletre, északra és délre, és tebenned és a te magodban áldatnak meg a föld minden nemzetségei. És ímé, én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova mész, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem, amit néked mondtam.” /I.Móz. 28:11-15/

...az álom megerősítette Jákobot abban, hogy bár cselekedeteiben még nem, de szíve vágyában már méltó Isten segítségére - így elindulhatott a jellemformálódás rögös útján és el tudta viselni a rá váró megpróbáltatásokat

Vers: Dienes Eszter - Félálomban


Kép forrása: itt
Dienes Eszter: Félálomban

Felemel, elejt,
hordoz az este,
sötét árnyékom
hull levelekre.

Leskel az alkony,
bújik a csillag,
aki ma itt volt,
holnapra itt hagy.

Pörög a levél,
pihen a szárnyam,
gyerekkoromban
anyámmal háltam.

Megvan az ágyunk,
megvan a szárnyam,
anyám meg fű lett
messzi határban.

Apám, ő harmat,
anyámon csillog,
elűzik számról
messze a szitkot.

Felemel, elejt,
hordoz az este,
sötét árnyékom
hull levelekre.


Álomszimbólumok: angyal


Kép forrása: Flickr
  • hagyományosan Isten követe, szellemi (az anyagi lét terheitől mentes, tiszta) lény, aki közvetít a földi és az égi világ között - így pszichológiai szempontból hétköznapi tudatunkat (énünket) kapcsolhatja össze a kollektív tudattalan spirituális, transzcendens tartalmaival, továbbá a psziché teljesség (a Selbst), illetve az 'önmeghaladás' kibonatkozásának vagy fokozott igényének hírnöke lehet
  • olyan láthatatlan lelki energiákra, késztetésekre utalhat, amelyek aktuálisan láthatóvá, észrevehetővé váltak - azaz a szellemi szférával kapcsolatos tudattalan tartalmak felbukkanására tudatunkban
  • égi kapcsolatával magasabb rendű tudást, bölcsességet, inspirációt képviselhet: megjelenítheti hirtelen megvilágosító felismeréseinket (vagy ezek szükségességét), amelyekhez tudattalanban rejtőző érzéseink és gondolataink tudatosításán keresztül juthatunk el
  • ha tanácsot vagy bármilyen szóbeli közlést kapunk az angyaltól álmunkban, azt érdemes komolyan fontolóra venni, hiszen saját lelkünk mélyéről származik (megszólalhat általa belső irányjelző és/vagy morális oldalunk, melyet talán nem veszünk figyelembe)
  • szeretetteli, támaszt és vigaszt nyújtó viselkedése segíthet gondjaink elviselésében vagy megoldásában - belső erőforrásaink, a jövőbe vetett bizalmunk, társas támogatottságunk, reményteli lehetőségeink felismerésére biztathat
  • a bukott angyal példáján keresztül ugyanakkor a spirituális sugallatok félrevezető, eltérítő jellegére vagy morális gyengeségünkre is figyelmeztethet: mint minden tudattalan figura esetében, az angyal által képviselt erők szándékait is fontos megvizsgálni éber tudatunkkal
  • megerősítheti vallásos meggyőződéseinket, amennyiben illeszkedik hitrendszerünkbe, továbbá spirituális kérdéseket vethet fel azok számára, akik nem vagy másképp gondolkodnak a transzcendentális világról - itt is megjelenik a szimbólumok kétarcú olvasata: kinek helyeslést és biztatást, kinek kétséget és intést hordoz ugyanaz a jelenség
  • az isteni igazságszolgáltatás részeként védelmezheti a hitet (ahogyan a transzcendenciával való jó kapcsolat erősítheti lelki egészségünket), és harcolhat a gonosz ellen (emlékeztetve erőforrásainkra, amelyeket önmagunkért, problémáink legyőzésében, teljességünk eléréséért mozgósíthatunk)
  • alakja összemosódhat az anyai törődés és óvás pozitív élményével, illetve ennek vágyával; gyermek képében pedig az ártatlanság és a törékenység értékeit képviselheti

A legújabb alvászavar: az "alvamobilozás"?


Kép forrása: CBS
...érdekes cikket találtam arról, hogyan hat az okostelefonok felületén élt rendszeres online közösségi élet az alvási szokásainkra...

...az alvászavarok (parasomniák) körébe hagyományosan például a következők tartoznak: alvással kapcsolatos étkezési zavarok ("alvaevés"), alvajárás, éjszakai félelmes felriadás, alvás alatti mozgászavarok, alvási agresszió, stb.

...az idézett cikk egy svéd tanulmányra hivatkozva felvet két további alvási rendellenességet: az alvás közben küldött szöveges üzenetek problémáját és a közösségi oldalak alvás közben történő szerkesztésének jelenségét
...példaként egy olyan páciens esetét említik, aki álmában negatív hangvételű üzeneteket küldött főnökének

...a jelenség azért elgondolkodtató, mert a zavar lehetővé teszi elszenvedőinek a tudattalan vágyak és érzések nyilvánossággal való akaratlan megosztását - miközben mindezen késztetések éppen azért tudattalanok, mert a tudat nem képes megbirkózni a feldolgozásukkal vagy csak nem vesz tudomást róluk

Cikk forrása: CBS

M. C. Escher: Nappal és éjszaka (Day and Night, 1938)

Kép forrása: WorldGallery

Henri de Toulouse-Lautrec: Az ágy (The Bed, 1893)

Kép forrása: Wikipaintings

Álom az álomban - és egyéb kuszaságok


Kép forrása: itt
...álmodás és ébrenlét élménye időnként összekavarodhat, fura illúziókat eredményezve
...a 'klasszikus' helyzetben elalszunk, álmodunk valamit - amit álmunkban valóságosnak hiszünk -, majd felébredve konstatáljuk, hogy aludtunk és 'csak' álmodtunk
...összegyűjtöttem néhány olyan - egymással gyakran összefüggő - esetet, amikor azonban ez a forgatókönyv másként alakul...

1. Álom az álomban

...megtörténhet velünk, hogy álmodunk valamit, majd még az álom állapotában ráébredünk, hogy mindez álom volt
...ez a ráébredés többször is megismétlődhet, így az 'eredeti' álom szintjéről elindulva két-három vagy még több 'rétegen' át közeledhetünk a valóságos felébredés felé és utólag végigtekinthetjük korábbi álombeli ébredéseinket
...előfordulhat, hogy még álmunkban értelmezzük az eredeti álmot és kibontakozik egyfajta jelentés, amelyre azután éber állapotban reflektálhatunk (meglepően világos felismerésekhez juthatunk így, ám azt csak ébren tudjuk megítélni, hogy tudattalanunk éppen segítséget nyújt az új meglátásokkal vagy ellenkezőleg, egyfajta torz tükröt mutat arról, ahogyan a félreértelmezzük saját érzéseinket, vágyainkat)

...ezekben az esetekben az eredeti álom valószínűleg a tudattalan mélyéből származik és nagyon távol esik tudatos attitűdjeinktől, így aztán töbsszörösen 'be van csomagolva'
...az a reakció, amelyet álmunkban adunk a korábbi álomra, tükre lehet éber viselkedésünknek vagy mintát nyújthat ahhoz, hogy valójában mit is érzünk a témával kapcsolatban (talán éppen szöges ellentétét annak, amit gondolunk, hogy érzünk...)

...az alábbi linken egy érdekes példát találtam, ami talán jobban megvilágítja ezt a jelenséget: egy nő álmában észreveszi, hogy egy idegen nő éppen megszökik a házukból, miközben ők a férjével alszanak. Torka szakadtából kiabálni kezd (nem fél, inkább dühös: irigyli az idegent és azt szeretné, ha lebukna). Majd hirtelen 'felébred' és ugyanott találja magát a férje mellett - valójában azonban még mindig álmodik. Ijedten nézi, hogy felébresztette-e a férjét a kiabálással és - némi csalódottsággal árnyalt - megkönnyebbüléssel nyugtázza, hogy valójában nem hangoskodott, és nem zavart senkit. Végül valóban felébred.
...a példabeli nő csendes, zárkózott személyiségként megdöbbenve ismerte fel az álom kapcsán, hogy valahol nagyon mélyen egy része menekülni szeretne otthonról, viszont emiatt dühös magára - mindeközben szüksége lenne a férje és a körülötte élők figyelmére (ezért a segélykiáltások)
...a következő szinten azonban megjelent a jelenlegi viselkedésének tükre: problémái ellenére fő gondja mégis az, hogy ne zavarjon másokat, miközben csalódottságot érez, amiért nem figyelnek fel rá
Forrás: Dreamhawk

...összefoglalva, a legfontosabb tanulság az 'álom az álomban' élményekkel kapcsolatban talán az, hogy rejtett tudattalan tartalmaink mellett (mit érzek mélyen legbelül?), képesek megmutatni viszonyulásunkat is önmagunkhoz, amelyről nem veszünk tudomást (hogyan bánok az érzéseimmel, vágyaimmal?)

2. Azt álmodom, hogy alszom/álmodom

...egészen más üzenete lehet azoknak az álmoknak, melyekben látjuk önmagunkat aludni vagy álmodni/álmodozni, miközben körülöttünk fontos történések zajlanak
...az effajta éjszakai élmények talán a nappali valósághoz való jelenlegi viszonyukat igyekeznek megvilágítani: lehet, hogy egyszerűen csak figyelmetlenek vagyunk, de az is lehet, hogy elképzelünk dolgokat (melyekről azt hisszük, hogy valósak), miközben valami egészen más zajlik körülöttünk

...az első és a második pontban vázolt jelenségek természetesen nem különülnek el élesen és közös jellemzőjük is van: mindkét helyzetben illeszkedési probléma merülhetett fel a külső és a belső valóság között
...a különbség talán az, hogy míg az első esetben elhanyagolt belső tartalmaink igényelnek fokozott törődést, az utóbbi helyzetben az álom talán inkább a külvilág felé igyekszik fordítani figyelmünket
...itt is, mint mindig, az álmodó pszichés alkatától és aktuális állapotától függően érthetjük meg, hogy az álom milyen irányban korrigál (pontosabban kompenzál) éppen

3. 'Mintha-ébredés'

...avagy más néven hamis felébredés, amely tulajdonképpen egy álom, amelyben azt hisszük, hogy felébredtünk, és akár fel is keltünk az ágyunkból

...gyakori példa a felébredés illúziójára, amikor azt álmodjuk, hogy elkésünk
...ez az álom azért csalóka, mert sokszor kísértetiesen emlékeztet a valódi felébredéshez, amikor például iskolába vagy munkába készülődünk reggel vagy otthoni teendőinkhez fogunk, stb.
...a pánik, amit ebben a helyzetben átélünk - és a megkönnyebbülés, amikor végül időben felébredünk -, felhívhatja figyelmünket a megfeleléssel kapcsolatos szorongásunkra és a teljesítményhelyzetekben jelenleg átélt fokozott stresszre

...más esetekben az álombeli felébredésből a szokatlanság légköre áradhat, kisebb-nagyobb furcsaságok tűnhetnek fel, esetleg dramatikusabb a cselekmény vagy a szereplők jelleme, mint a valóságban - így fokozatosan felerősödhet bennünk az az érzés, hogy valami nem stimmel (végül elvezethet a tényleges felébredéshez a felismerés, hogy ez csak álom lehet)
...az idegenszerűség és a meghökkentő eltérések segíthetnek új szemmel tekinteni a bennünket körülvevő megszokott és 'készpénznek vett' dolgokra, személyekre - mindez társulhat a lehetséges változások miatti aggodalmakkal vagy akár a 'végre úgy van minden, ahogy szeretném' érzésével

...a mintha-ébredések a valósággal való kapcsolatunk elbizonytalanodásáról árulkodhatnak - mintha alternatívákat kínálnának egy másfajta valóságra, hogy kipróbálva ezt az új létet, átértékelhessük jelenlegi élethelyzetünket

4. Tudatos álmodás

...előfordulhat, hogy az álom egy pontján világossá válik számunkra, hogy éppen álmodunk - ezáltal képessé válhatunk a cselekmény befolyásolására vagy például rémálmok esetén csökkenhet szorongásunk
...az álom 'felismerése' megtörténhet spontán módon, valamint elsajátíthatunk különböző ún. 'lucid dreaming' technikákat is, amelyekkel szándékosan megtartható az éber tudatosság az álmodás során

...az álombeli tudatosság spontán felbukkanása és szándékos előidézése egyaránt a sorsunk felett gyakorolt kontroll érzésével, illetve az irányítás igényével függhet össze
...a tiszta pillanatok az álomban fontos üzenetet közvetíthetnek: átlátom, hogy mi történik velem, sőt hatással vagyok az eseményekre, ezáltal nem érzem magam tehetetlen szemlélőnek vagy elszenvedőnek
...a spontán módon történő 'öntudatra ébredés' az álomban kapcsolódhat egy hasonló nappali élményhez, amelyet mostanában éltünk át - vagy éppen ellenkezőleg: talán annyira elveszettnek érezzük magunkat egy kaotikus vagy fenyegető helyzetben, hogy tudattalanunk kénytelen emlékeztetni bennünket cselekvőképes jelenlétünkre a dolgok alakulásában
...ehhez kapcsolódóan a tudatos álmodást tanulók gyakran arra használják az álombeli helyzeteket, hogy szimuláljanak valóságos problémákat, majd kipróbálják/gyakorolják a szembenézést a nehezen elviselhető szituációval
...az álomban átélt tiszta tudat élménye mintát nyújthat a magunkra eszméléshez nappali életünkben, ezáltal növelheti önbizalmunkat és bővítheti megküzdési repertoárunkat

Néhány forrás:
Dreamhawk
Dormeo
Wikipedia - False awakening

2013. október 15., kedd

Álomfotók: Gyermekkori álmok


...amelyekben gyakran bukkannak fel állatok képében a még zabolázatlan ösztönös vágyak, késztetések
...és még érintésnyi távolságra - vagy inkább közelségben - vannak a kollektív tudattalan hatalmas erejű tartalmai...

Kép forrása: deviantART

Álomzenék: David Lynch


...csillagálomlány David Lynch (főállásban rendező, újabban zenész) The Big Dream című - modern blues stílusúként aposztrofált - albumáról...
...az albumról a Filmvilág honlapján olvashattok bővebben


David Lynch: Star Dream Girl

Crank up that radio, let me tell y'all a story
They're coming from all around, flying down that wide highway
Coming like crowds like never before
Her being the one they can't wait to see

Every night they come, to dream of her

Star dream girl, star dream girl

Crank up that radio, let me tell y'all a story
They're coming from all around, flying down that wide highway
Coming like crowds like never before
Her being the one they can't wait to see

Star dream girl, star dream girl

Every night they come, to dream of her


Álomgyűjtemény: Angyalok


Kép: Toni Grote
  "Gyakran álmodom angyalokkal, akik kitárt karokkal, mosolyogva szállnak felém és Jézussal, aki egy nagy fa mögül lép ki elém. Neki is kitárva a karjai. Nem szólnak hozzám, csak szelíden néznek és mosolyognak."

...egy kedves hölgy olvasótól érkeztek az álmok


Álomszimbólumok: tű


Kép forrása: Flickr
  • a behatolás eszköze - ezzel utalhat kellemetlen, éles fájdalmat okozó élményekre -, ugyanakkor hasznos szerszám, hiszen képes helyrehozni, kijavítani a hiányosságokat (varrás) vagy a gyógyulást közvetíteni (injekció)
  • az anyag felületén való áthatolás vagy a bőr felszínén való átjutás kifejezheti képességünket a mögöttes tartalmak, az összefüggések felismerésére vagy mindezen gondolkodási teljesítmények igényét - könnyen lehet, hogy az így szerzett felismerések fájdalmasak, viszont az új tudás mégis elősegítheti tudatosságunk körének bővülését, ezáltal személyiségünk kiteljesedését
  • freudi értelmezésben fallikus szimbólum, a tűbe fűzés aktusában ugyanakkor a pszichoanalízis a szexuális behatolást, a szüzesség elveszítésének jelképét látja - tehát ebben az esetben a tű foka a női szemérem analógiáját képviseli
  • mivel szúrószerszámként összefüggésbe hozható a feszültséggel, esetleg egy múltbeli, éppen zajló vagy a jövőnkben lebegő fájdalmas élménnyel, az álom rámutathat szenvedéseink körülményeire (talán hasznára), valamint az ezzel kapcsolatos viszonyulásunk, viselkedésünk tükrét nyújthatja a cselekményen keresztül
  • ha gondunk akad az álomban a tű befűzésével, az talán egy nehezen megoldható, bonyolult szituációban megélt küszködésünk metaforáját hordozhatja - a vágyott céltudatos, aktív, határozott fellépés ebben az esetben nem az erővel függ össze, hanem az ügyességgel, a türelemmel és az összpontosítással
  • a tű foka egyúttal 'átjáró': megjelenítheti az egyik állapotból a másikba való átjutást, az ellentétbe való átfordulást, ezáltal fontos változásra hívhatja fel a figyelmünket
  • az eszköz ügyes használata a kreatív megoldások képességéről, a dolgok és/vagy kapcsolatok helyrehozásának, javításának lehetőségéről árulkodhat