 |
| Kép: Joachim Patinir - Kharon átkel az Acheron folyón (~1520) |
"Vergilius Aeneiséből választott mottóval bocsátotta útjára Freud az 'Álomfejtést'. 'Hogyha pedig nem lágyul a menny, Acheront verem én fel', mondja a mottó szavaival a szerző. Freud a Vergilius-idézettel utal az átkelésre az 'alvilágba', azaz a tudattalanba, de mottó ugyanakkor utalás az álom határterület voltára is, minthogy a görög mitológiában az Acheron az a folyó, amelyik az alvilág és az élők világa határát kijelöli. Ennek a folyónak a révésze Kharon.
Mondanivalóm kiindulópontját Freud Álomfejtésének azon elgondolása képezi, amelyben az álom köldökének rövid meghatározását találjuk:'az álom köldöke az a hely, ahol az anyag a meg-nem-ismerttel érintkezik'. [...] Noha az álmok eredeti tartalma teljességgel soha nem lesz feltárható, mert az eredeti tartalom korai emlékfoszlányok, fantáziák és testérzetek szövedékéből való, tehát az implicit kapcsolati tudás része, egyes mozzanatai a szóvá tétel segítségével, az álomkép metaforikus nyelvi megfelelőjének alkalmazásával mégis a tudatos dimenzió részeivé tehetők."
/Az álom köldöke és az álomfejtés c. tanulmány/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése