Mese: Mátyás álma

Kép: Jankovics Marcell - Királyválasztás

Mátyás király azelőtt béres volt. Egyszer álmában angyal jelentette neki, hogy ő lesz a király.

A gazdájának hat ökre volt. Amikor szántott, mindég csára hajtotta az ökröket. Egyszer is, amikor a gazdájával szántott, elkezdett az eső szitálni.

Azt mondja a gazdája:
- Jó volna már frustukulni, de mindenütt sár van!

Avval Mátyás megfordította az ekét, a vasra tette a kenyeret, a tarisznyát meg a tézslára akasztotta. Tíz óra körül lehetett az idő, azt mondja a gazdája:
- Ma királyválasztás van. Hallod-e, Mátyás, még te is lehetsz király!

- Akkor leszek király, mikor az ostor nyele kizöldell.

Belemennek a másik barázdába, kizöldellt az ostor nyele. A barázda közepén fejére szállt a korona, és hogy Mátyás az ostorral csapott az ökörre, akkor ütődött fére a kereszt a koronán. Azóta is úgy áll.

Este, ahogy beértek, jöttek is érte, vitték az országházba. Mindjárt megtanult írni, olvasni. Ő lett a király.

Mikor átvette az ország kormányát, mivel szent volt, az Úristen neki szárnyat adott. Nem is volt olyan igazságos király sem azelőtt, sem azután, nem is lesz.

Mikor hat ökrön szántott az egyik, a másik meg két ökrön, odament, akinek hat ökre volt.
- Szántogat kend, öreg?

Megáll az öreg, két ökrét elvitte, odaadta annak, aki két ökrön szántogatott. Megy tovább, látja, hogy a parasztember hat lovon szánt, mindjárt mondja:
- Jó napot adjon Isten, öregapám!

Két lovat mindjárt kifogott, odaadta a szegénynek.

Mátyás király palotáján annyi ablak van, ahány nap van az esztendőben.

/Kríza Ildikó gyűjtése, Szeged környéke, Csongrád megye/

Mese forrása: Mesék Mátyás királyról

Vers: Gámentzy Eduárd - Valamikor a világ

Kép: Lucy Campbell

Gámentzy Eduárd: Valamikor a világ

Valamikor a világ,
Olyan csendes mint a tó.
Amikor a szél se rezzen,
Békés, nyugalmat adó.

Lábujjhegyen jön az éj,
Nagykabátján csillagok.
Zsebébe minden belefér,
Boldog, s boldogtalanok.

Akinek csak szíve van,
Odabújik egy kicsit.
Átfázott nappalok után,
- Holddal takarózni itt.

Forrás: Nő a tükörben

Álomfotók: Szieszta

...a Mai Manó Ház rovatából, melyben olyan kép-párokat mutatnak be, "amelyeket neves fotóművészek készítettek hasonló témában vagy olyat, amelyeken egymás munkáira reflektálnak"

Fotó: Henri Cartier-Bresson: Nápoly, Olaszország, 1960 © Henri Cartier-Bresson/Magnum Photos

Fotó: Ian Berry: Blackpool. Anglia, 1975. © Ian Berry/Magnum Photos

Álomrajzok: A mennyországban...

    "Azt álmodtam, hogy a mennyországban vagyok és van egy egyszarvúm, 3 tyúkom, 25 kacsám és 33 millió madaram."

/anonim gyerekálom/

Kép: Antena Boy

Álomprojekt: gyerekek mesélnek - művészek illusztrálnak...

Kép: Thomas Wellmann - Inside My Hair

...az "elmonstruodecoloresnotieneboca" kezdeményezése 2002-ben indult Valenciában azzal a céllal, hogy gyermekálmokat gyűjtsön a világ minden tájáról (már a névadás sem véletlen: ˇaszínesszájnélküliszörny" elnevezést szintén egy álomfigura ihlette...)
...a gyűjtés eredményeként leporelló-sorozat jelent meg a Mexikóból, Spanyolországból, Brazíliából, Franciaországból, Kubából, Németországból és Izraelből származó történetek válogatásaiból - tehetséges illusztrátorok rajzaival, akik saját fantáziájuk 'olvasatában' ábrázolják az álomképeket

...ehhez könyvborítóhoz például így hangzik a 9 éves Andrea álma Valenciából:

    "Azt álmodtam, hogy nagyon hosszú hajam volt és éjszaka előjött egy szörny és elrejtőzött a hajamban, amíg egy nap el nem kaptam. De mivel ő egy jó szörny volt, hát összebarátkoztunk."

Magyarországon a Két Egér Könyvek terjeszti a kiadványokat.

Mese: Álom

Kép: Kicsibácsi és Kicsinéni

    Azon töprengek mostanában, mondta egy őszi késő délutánon Kicsibácsi, hogy a denevéreknek – akik, mint tudjuk, fejjel lefelé alszanak a padlás gerendáiba kapaszkodva – vajon az álmaik is tótágast állnak-e? Mint egy kép, amit fordítva akasztottunk a falra. Mert ebben az esetben, folytatta elgondolkozva Kicsibácsi, ha egyszer azt álmodnám, hogy alvó denevér vagyok, akkor a rendes, megszokott kinézetű álmomon belül – meghökkentő módon – lenne egy másik, feje tetején álló álmom is: az, amit, ugyebár, álmombani denevérként álmodom. Érdekes tapasztalat volna, annyi szent! Szerintem szellőztesd ki a fejedet, Kicsibám, pillantott rá Kicsinéni a konyhaasztal mellől. Sétálj egyet a környéken, vagy valami. Mire visszaérsz, az ebéd is éppen elkészül. Azzal kedvesen rámosolygott Kicsibácsira, és pucolni kezdte a zöldségeket.

Forrás: Kicsibácsi és Kicsinéni

Mese: Hó

Kép: Kicsibácsi és Kicsinéni

    Ki tudja miért, de minden télen van egy éjszaka, amikor Kicsinéni és Kicsibácsi ugyanazt álmodja: csodálatos, madárdallal csipkézett tavasz van odakint, simogatón fúj a langy zefír, s a párakoszorús, könnyű felhők mögül kibukkanó nap puha, pocsolyás fényfoltokkal tarkázza a domboldal (vagy egy csalitos, esetleg egy pitypangos rét) hirtelenzöld füvét. Kicsibácsi és Kicsinéni ilyenkor váratlanul felébred, s nyomban el is elhatározzák, hogy a szép időre való tekintettel a tervezett nagytakarítás (hétvégi bevásárlás, netán üvegvisszaváltás, éppen mi) helyett inkább kirándulni mennek. Elő is készítik a szükséges felszerelét: bakancsot, termoszt, svájcibicskát, szenvicses dobozt, összecsukható kempingpoharat. – Felteszek egy kávét, aztán reggeli után indulhatunk is – mondja Kicsinéni mindig ugyanazokkal a szavakkal Kicsibácsinak. – Én addig kiszellőztetek – válaszolja, szintén mindig ugyanúgy Kicsibácsi, azzal elhúzza a függönyt a hálószobaablak elől. Ekkor látja meg, hogy szó sincs jó időről. Mi több: kint mindent hó borít, mintha egy nagy papírlapot akasztottak volna az ablak elé, amire fehér krétával rajzoltak egy láthatatlan tájat.– Nincs kint semmi – szólal meg ekkor Kicsibácsi, mint aki most ébredt fel. – Hogy mondod? – kiabálja a konyhából Kicsinéni. – Nincs kint semmi – ismétli meg Kicsibácsi valamivel hangosabban. Erre már Kicsinéni is bejön a konyhából, megáll Kicsibácsi mellett, és ő is látja, hogy valóban: odakint egyéb sincs, mint a nagy, fehér semmi. Egy üres hajnal, rajzpapírból. – Akkor hát feküdjünk vissza – igazítja meg magán fázósan a pongyoláját Kicsinéni. – Feküdjünk – húzza vissza csalódottan a függönyt Kicsibácsi. És – mindig ez a vége – visszafekszenek.

Forrás: Kicsibácsi és Kicsinéni

Mese: Óriás

Kép: Kicsibácsi és Kicsinéni

    Kicsibácsi egyszer azt álmodta, hogy hazafelé tartva a postáról, ahol is feladott egy képeslapot a nénikéjének, megemlékezvén annak közelgő születésnapjáról, útközben hogy, hogy nem, óriássá változott. De nem egyből, hanem valahogy úgy fokozatosan. Minden lépéssel egyre nagyobbra nőtt, miközben a világ, konkrétan a főutca, amin éppen menendő volt, ugyanilyen tempóban zsugorodott. Úgyhogy mire odaért az öreg dióhoz, az már csak egy apró, fekete pöttynek látszott valahol lent, szédítő mélységben a lába előtt. Most akkor már soha többé nem tudok hazamenni, és ácsoroghatok itt kint, az utcán ítéletnapig? – töprengett álmában Kicsibácsi kétségbeesetten. És vajon mit fog szólni ehhez Kicsinéni, na meg Imikém? Még az is lehetséges, hogy megijednek tőlem? – vetett számot a további aggasztó következményekkel. Ráadásul van itt még valami! – jutott eszébe rémülten. – Vajon a nevem, miután már korántsem vagyok apró termetű, sőt mi több egyenesen óriássá változtam, szóval a nevem ezentúl többé már nem is lehet Kicsibácsi? Ettől úgy megijedt, hogy azon nyomban fel is ébredt.

Forrás: Kicsibácsi és Kicsinéni

Gabriel García Márquez két baljós álomról...

Kép forrása: Redbubble

    "Azon a napon, amikor megölték, Santiago Nasar reggel fél hatkor kelt fel, hogy ott legyen, amikor a püspök hajója befut a kikötőbe. Álmában egy óriásfügefa-erdőn ment keresztül, langyos esőcseppek hullottak rá, és egy pillanatra boldog volt, de amikor felébredt, az volt az érzése, mintha madárpiszokkal lenne befröcskölve az egész teste. “Mindig fákról álmodott - mondta Plácida Linero, az anyja, amikor huszonhét évvel később elmesélte nekem annak a végzetes hétfői napnak a történetét. - Egy héttel azelőtt azt álmodta, hogy egy sztaniolpapírból készült repülőgépen ül egyes-egyedül, és a gép csodálatos biztonsággal röpköd a mandulafák közt” - mondta. Plácida Linero arról volt nevezetes, és méltán, hogy csalhatatlan érzékkel meg tudja fejteni a mások álmait, persze csak akkor, ha éhgyomorra mondják el neki: de sem ebben a két álomban, sem a többiben, amit a fia a halálát megelőző reggeleken elmesélt neki, és mindben fák voltak, nem vette észre a baljós jeleket."

/Gabriel García Márquez: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája/

Álomszimbólumok: egér

Kép forrása: National Geographic Magyarország

• rágcsálóként hagyományosan károkozó, pusztító tevékenysége mentén minősítik: pszichológiai értelemben ezáltal megtestesítheti azon apró, megfoghatatlan, ám annál kártékonyabb, bosszantó problémáinkat és/vagy konfliktusainkat, amelyek titkon aláássák önbizalmunk építményét, felőrlik lelki energiánkat - továbbá tudattalan késztetéseket, amelyek miatt nem teljesen vagyunk 'urak' a saját házunkban
• pszichoanalitikus szempontból természetesen szexuális szimbólum - gondoljunk csak a lyukba beszaladó kisegér analógiájára az aktussal... -, tágabb értelemben azonban jelképezheti mindenféle 'alantasnak' tartott testi szükségletünket, valamint olyan (például bekebelezésre irányuló) elfojtott ösztönkésztetéseket, amelyektől undorodunk vagy amelyek ellenállást, esetleg félelmi reakciót váltanak ki belőlünk
• betolakodóként felhívhatja figyelmünket aggodalmainkra amiatt, hogy mások beleavatkoznak életünkbe: ez egyrészt utalhat zavaró személy(ek)re, aki(k) mostanában nem tiszteli(k) privát szféránk határait, impulzusokra vagy hatásokra, melyek akaratunk ellenére értek, ugyanakkor árulkodhat saját igényünkről is, hogy kizárjunk másokat az életünkből, illetve elzárkózzunk bizonyos élmények, benyomások elől
• tömeges jelenlétével kifejezheti az odafigyelés és megoldás hiányában elszaporodó, elárasztó problémák felgyülemlését életünkben, ugyanakkor az álombeli indokolatlan vagy túlzott félelmi reakciók tükrözhetik nehézségeinket is, hogy az irányításunkon kívül eső dolgokkal (eseményekkel, személyekkel) békésen együtt éljünk (a kontroll fokozott igénye)
• kis mérete, szürke színe, félénk viselkedése és az ezzel kapcsolatos álombeli érzéseink kifejezhetik a bátortalansággal, unalmassággal és/vagy jelentéktelenséggel kapcsolatos aggodalmainkat, esetleg megtestesíthetik kisebbrendűségi érzéseinket, asszertivitásunk hiányának jeleit és/vagy riadozó, kapkodó, menekülő, rejtőzködő hozzáállásunkat (illetve mindezekkel való harcunkat, amennyiben összeütközésben állunk az álombeli egérrel vagy ezen vonások elfojtását, ha az állat teljes megsemmisítésére törekszünk, kedvezőbb esetben gyámoltalan oldalunk elfogadását, amennyiben rátalálunk álmunkban az egérre és meg tudunk barátkozni vele)
• szimbolizálhatja a szerénységet és a feltűnés kerülését, a kíváncsiságot és az érdeklődést, a szelídséget és a törékenységet, a túlélés képességét, valamint a termékenységet is - érzékeny és ösztönös énünket, amely felismerés és megfelelő bánásmód hiányában kicsúszhat a kezünkből és felemésztheti energiáinkat (az éléskamra megdézsmálása), zavart kelthet viselkedésünkben, kapcsolatainkban (egér által terjesztett kórok vagy koszos nyomok/egérpiszok), ugyanakkor mint segítő, különleges dolgokra is képessé tehet ('minden lyukba belefér', gyors, jó a 'szimata')

Friedensreich Hundertwasser közös álmainkról...

Kép: Friedensreich Hundertwasser - The 30 Days Fax Painting (1994)

"Ha valaki egyedül álmodik, az csak egy álom. Ha sokan álmodnak együtt, az egy új valóság kezdete."

/Friedensreich Hundertwasser/

Simon Quaglio: Az Éj Királynője (Queen of the Night, 1818)

Kép forrása: itt

...és az Éj Királynőjének áriája Wolfgang Amadeus Mozart Varázsfuvolájából, amely a képet ihlette - Miklósa Erika előadásában:

Gyökössy Endre az álom egyetemes nyelvéről...

Kép: Id. Pieter Bruegel - Bábel tornya (1563)

    "Az álom az emberiség egyetemes nyelve, a psziché eszperantója is, mert a világon bárhol, és bárki, műveltségétől függetlenül, álmában tulajdonképpen ugyanazt a kép- és jelképnyelvet beszéli."

/Gyökössy Endre/

via LEA Lelki Egészségvédő Alapítvány

Vers: Várnai Zseni - Álmok

Kép forrása: itt

Várnai Zseni: Álmok

Vasárnap csöndje
sutyorog köröttem.
Föl keljek?
Ne keljek?
oly messziről jöttem
az álmok ködéből,
hol szárnyaim nőttek,
és neki vágtam
az örvénylő levegőnek.

Mi mindent álmodtam!
Már szinte el feledtem,
csak úsztam a levegőben
ez maradt meg bennem,
oly könnyen repültem,
szinte testetlen voltam,
hol merre lebegtem?
Tán' éppen a holdban.

A földre lenéztem;
kék csillagot láttam,
különös álmokat
álmodom mostanában.

Slava Posudevsky: Dreaming Couple (2011)

Kép forrása: itt

Kosztolányi Dezső az álmodó szerelmesekről...

Kép: Marc Chagall - Over the Town (1918)

    "Egy darabig vízszintesen, levetkőzve feküdtek egymás mellett, a vékony nyári paplanok alatt.
    Majd különös fény gyulladt csukott szemhéjuk mögött, hirtelenül fölálltak, elváltak egymástól, áthágva szobák falait, évek messzeségét, különböző irányokban bolyongtak, nekik is ösmeretlen ösvényeken, immár teljesen felöltözve mindenféle regényes színpadi jelmezekben.
    A mindennapi csoda történt meg: álmodtak."

/Kosztolányi Dezső: Édes Anna/

Irvin D. Yalom az "álomszövő manóról"...

Kép forrása: itt

    "Freud hatására kövérkés, joviális homunculusnak képzeltem az álomszövő „manót”, aki boldogan éldegél az idegsejtnyúlványok erdejében. Nappal alszik, éjjel a zsongó szinapszisok párnáján pihen, édes nektárt kortyolgat, és lustán szövögeti gazdája álmait. A terápiát megelőző éjszaka a páciensben ellentmondásos érzelmek dúlnak a terápiával kapcsolatban. A homunculus szokásához híven éjszakai műszakban dolgozik, és ezeket a félelmeket és reményeket egyszerű, áttetsző álommá szövi. Később feltámad az ébersége, rájön, hogy a terapeuta árnyaltan értelmezi az álmokat. Az emberke bájosan kalapot emel nagytudású ellenfele, a terapeuta előtt – aki nem restell betolakodni az ő birodalmába –, ám innentől kezdve igyekszik az álom értelmét mélyen elrejteni.
    Bájos kis tündérmese. Jellegzetes 19. századi antropomorfizáció. Sajnos én is elkövettem azt a hibát, amit oly sokan, hogy Freud absztrakt mentális struktúráit önálló akaratú koboldokkal azonosítottam. Bár ne tettem volna!"

/Irvin D. Yalom: A magyar macska átka - Pszichoterápiás mesék/

Zayasaikhan Sambuu: Dream Horses (2014)

Kép forrása: itt

Álomgyűjtemény: Pávatollak

Kép forrása: itt

    "Apai nagyszüleim háza Pusztamagyaródon pont a templommal szemben állt. A misére igyekvő emberek udvarunkba tették le mindig a bicikliket, hogy ne kelljen feltolni őket a templomdombra. Onnét sétáltak fel gyalog az istentiszteletre.
    Mise előtt és után, falusi emberek csoportja beszélgetett a kút körül, ücsörgött a nagy gesztenyefa alatt a padon. A baromfiudvar pajtájából figyeltem őket a létra tetejéről.

    Egy csillagporos éjjel kimentem az udvarra és a kutat megkerülve, az öreg ház és a pajta közötti lejtős füves réten egy gyönyörű pávát pillantottam meg. Óvatosan lépdelt, és ahogy az összezárt farkát húzta a sötétben a földön, lépésenként elhullajtott belőle egy-egy hosszú tollat.
    Csöndben osontam utána és markomba gyűjtöttem az összes pávatollat, amit maga mögött hagyott. Már egy nagy csokor volt belőle a kezembe, mikor a pávát szem elöl vesztettem, eltűnt az árnyéka az öreg ház mögött. Álltam az éjjeli ég alatt, kezemben a rengeteg pávatollal. Felnéztem a végtelen ég sötétlő mélységébe és egy hirtelen mozdulattal feldobtam a tollakat a levegőbe. Szivárványos tűzijátékként terültek el a mennybolton, egy sem hullott vissza belőlük. Szívem megtelt égi szerelemmel és könnyes szemmel néztem utánuk. A pajta hátának létra volt támasztva, egészen a cserepes tetejéig. Felmásztam rajta, hogy közelebbről lássam a színes csillagokká változott pávatollakat. Mikor felértem a tetejére, egy cseppet sem kerültem hozzájuk közelebb, de a tető cserépfedelén egy rést pillantottam meg. Bemásztam rajta és a pajta padlásán egy öreg kincsesládára bukkantam. Nem volt rajta lakat, így bátran kinyitottam. Hogy pontosan mi volt benne, nem tudom leírni, de az az érzés, ami ismét átmosta lelkemet, ugyan az volt, mikor a tollakat az égbe hajítottam.

    A történet második része természetesen egy álmom volt, örök tanulságként: „Szórd szét kincseidet - a gazdagság legyél te magad.”
Ha valaki kincseit az égbe borítja, akkor maradék nélkül megtalálja őket a földön is."

Álom forrása: Fehér Péter ékszerész ötvös égszerész

Álomgyűjtemény: Lélekzet

Kép forrása: itt

    "Léghajót fújt a szél a pókhálóból. Nem volt erős fuvallat. A lágy, meleg, nyári szél nem tudta elszakítani a fa ágaitól. Minden próbálkozásával szivar formájú zeppelint dagasztott belőle és a Hold fénye tette láthatóvá ezt a csillogó varázslatot.
    A tenger már egybe olvadt a horizonttal és a sötétből csak a halászfalu fényei pislákoltak a parton. Szemben a tengeren, a nagy sziget sziluettje is eltűnt már az éjszakában.
    Egy ponton a felhők szétnyíltak az égen és egy fénysugár világított meg valamit a sziget tetején. Egy fehér kupolás mészkőtemplom volt, fehér lépcsők vezettek fel hozzá a kikötőből.
    Másnap csónakot béreltem a faluban és egy halásszal átkeltem a tengeren a szigetre. Meredek parton kötöttünk ki. Meredeken vittek cikk-cakkba fel a fehér lépcsők egyszer jobbra, majd balra fordulva a különös építményhez.
    A lépcsők vége egy füves mezőre ért a szirt tetején. Előtte poros földút, túloldalán aranyló búzamező. Bár tikkasztóan forró nyári nap volt, hatalmas cédrusfenyő borított hűsítő árnyékot az érkezőkre, mellette a kupolás mészkőtemplom állt fehér méltóságban.
    Emberek gyülekeztek körülötte, halkan duruzsoltak, beszélgettek, várakoztak. Egy kis idő múlva mindenki besétált a kapuján, én is utánuk mentem.
    A körtemplomba lépve varázslat részese lettem. Bár kívülről kápolnának tűnt az építmény, átlépve küszöbét mintha egy nagyobb épületbe kerültem volna. Nem volt annyira egyértelmű kívülről, hogy tényleg ennyien elférhetünk ebbe a különös szentélyben.
    Koncertre készültek a zenészek. Félkörbe helyezkedtek el a templom falánál. Hegedűk és nagybőgő is volt a hangszerek között. A terem másik felében a hallgatóság foglat helyet néma csendben.
    És akkor megszólalt a zene. Nektárédes dallama úgy mosta át a lelkemet, mintha újra világra jöttem volna minden múltbéli emlékemmel együtt. A kábulat és a mámor zavarában idő kellett ahhoz, hogy észrevegyem, hogy a zenészek nem is játszanak hangszereiken.
    Úr Isten! Mi történik itt? - szalad végig a gondolat a fejemben. Hatalmas hasadás, villanásnyi repedés és a zene elhallgatott. Az egyik zenész letette hangszerét, nagybőgőjét a falhoz támasztotta, lassan odajött hozzám, udvariasan megfogta a kezemet és félrehívott.
    - Ez a templom egy különös építmény. Akusztikája révén képes arra, hogy az emberek gondolatait felhangosítsa és zenévé alakítsa. Itt mindig a hallgatóság a zeneszerző. Minél szebb dolgokra gondolunk, annál szebb szimfóniát hallhat vissza fülünk. Gyere, próbálj ki egy hangszert!

    Döbbenten álltam a terem körfala mellett és rá kellett ébrednem, hogy én nem vagyok jó "zenész". Mikor is lesznek a gondolataim olyan tiszták, hogy mások is szép dallamnak hallják a maguk dallama mellett.

    Szomorúan kisétáltam a hűvös teremből a forró nyárba, de megfogadtam, hogy egyszer még visszatérek a Dalmát tengerpartra Zadar mellé, és felkeresem Szukosannal szemben a szigeten azt a fehér mészkőtemplomot, hogy ismét meghallhassam lelkem levegővételét.

Álom forrása: Fehér Péter ékszerész ötvös égszerész

Álomgyűjtemény: Égig érő fák

Kép forrása: itt

    "Nem is olyan rég, volt egy különös álmom. Egy falucskában sétáltam. Olyan mediterrán hangulatú mészkőből épített házak között, mint amik a Dalmát tengerparton vagy Görögországban vannak. Balra domboldal, az épületek fehér lépcsőkkel és utacskákkal összekötve. Nem volt tikkasztó forró az idő, csak kellemesen meleg. A táj se kopár sziklás, hanem itt-ott szép zöldellő bokrok a házak között, feljebb talán olajfák vagy cédrusfenyők a dombon. Ha elnéztem volna jobbra, nyugat felé, talán még a tengert is meglátom a lenyugvó Nappal, de nem így volt. Egyenesen haladtam előre a mészkőlapokkal kirakott úton, ami először lejtett, majd az utolsó házat elhagyva emelkedni kezdett. Bár az út kövekből volt kirakva, nem volt hepehupás, sima fénylőre koptatta az idő és a rajta sétáló emberek.
    Magam mögött maradt a falu és a táj megváltozott. Lassan közeledtem egy erdő felé. Ahogy haladtam felfelé a lankás domboldalon az út is szűkebb, keskenyebb lett, míg végül lágyan eltűnt a mohás fűben.
    Megálltam és körülnéztem. Borzongás futott végig rajtam. Olyan, mikor az ember lelkét megérinti az ég, és a hódolattól, és a meghatottságtól mozdulni sem bír.
    Az út vége zsák-út volt. Egy gyönyörű, füves, zöld mohás tisztás, ahová csak derengve jutott fény, mert a tisztást, a zsák-utat, olyan hatalmas fák vették U alakban körül, amiknek a törzse a tízemeletes házak vastagságával vetekedett. Lassan mertem csak felnézni. Lassan követte szemem a hatalmas törzseket. Haladtam felfelé tekintetemmel, hogy meglássam a fák lombkoronáját. Emeltem felfelé a fejem, de csak emeltem, emeltem, és mikor már teljesen hátrahajtottam a nyakam, akkor döbbentem rá, hogy ne tudom meglátni a fák tetejét. Nem azért, mert nem láttam a végüket, mert olyan magasan voltak, hogy a felhőkbe vagy az égbe vesztek, hanem bármennyire is tekertem ki a nyakam, egy olyan varázslat része lettem, hogy csak a fák törzsét tudtam követni, folyton-folyvást végtelenül, megszűnt a perspektíva is, nem pillanthattam meg az égig érő fák tetejét, elrejtették őket előlem.
    Nem tehettem mást, beszaladtam a hatalmas fák tövébe, ahol a levegő kék homályban derengett. Leültem egy hatalmas gyökérre és zokogni kezdem. Otthon voltam.

    Soha se higgye el senki, hogy akkor fogja megérteni a világ dolgait, ha a "nyakát nyújtóztatja". Ahogy fent, úgy lent. Néha bölcsebb dolog a gyökerekhez "szaladni", hogy igazán otthon legyünk a világban!"

Álom forrása: Fehér Péter ékszerész ötvös égszerész

Híres álmok: Elias Howe (1819-1867)

Kép forrása: itt

...bár az amerikai feltalálót sokan a varrógép megálmodójának tekintik, működőképes varrógépeket már 1790-től készítettek más fejlesztők - Howe érdeme valójában a tű tökéletesítése és a huroköltés feltalálása volt
...az áttörést hozó ötlet - mely szerint a tű nyílását a hegyén kell elhelyezni és nem a szárán - a legenda szerint 1845-ben egy álomban érkezett, melynek története a következő:

    Elias Howe már majdhogynem koldusbotra jutott, mielőtt sikerült volna megoldania a varrógép tűjének problémáját, ugyanis a korábbi elképzeléseknek megfelelően a kézi varrótűhöz hasonlóan tervezte meg a gépesített változatot, ám ezzel gondok adódtak, amiket nem tudott kiküszöbölni. Nem is gondolt másfajta megoldásra, amíg egyszer álmában egy idegen afrikai ország kannibál királya előtt nem találta magát, aki 24 órát adott neki a működőképes varrógép elkészítésére. Tudta, hogy ha nem készül el az eszköz a határidőn belül, halálbüntetés vár rá. Minden erőfeszítésével próbálkozott, minden ötletét bedobta, de nem jutott semmire és végül feladta a harcot.
    A törzs emberevő harcosai el is fogták és egy hatalmas vízzel teli fazékba ültették, majd tüzet gyújtottak leendő vacsorájuk alatt. Howe kétségbeesetten próbált kimászni a fazékból, de a kannibálok folyton visszalökték lándzsáikkal a vízbe. Rettegve riadt fel a rémálomból, a szíve kalapált és elöntötte a pánik...
    Egy apróság azonban szöget ütött a fejében: a vademberek lándzsáinak a hegye lyukas volt az álomban. Amint ez a részlet tudatosodott a hajnali ébredés kusza gondolatai között, Howe számára egy pillanat alatt világossá vált a hosszan keresett megoldás: a varrógép cérnáját a tű hegyén kell átfűzni és nem a szárán keresztül!

...bár Howe konstrukciójának további kidolgozása az álomban kapott ihlet után már zökkenőmentesnek bizonyult, nem volt könnyű piacot találni az új fejlesztéshez
...végül egy angliai visszautasítás és némi szabadalmi pereskedés után, Isaac Singer sikerrel megvalósította Howe technikai megoldásainak tömeggyártását, a Singer varrógépek pedig világhírűvé tették a felfedezést

Források: Wikipedia és World Dream Bank

Lorenzo Goñi: Telihold (Plenilunio, 1975)

Kép forrása: itt

Álomszentélyek: ágy mesés álmokhoz

Kép forrása: itt

Álomszimbólumok: kecske

Kép forrása: itt

• megtestesítheti természetes ösztönkésztetéseinket és azok aktuális sorsát életünkben - hagyományosan a szexualitás és a termékenység, valamint a 'szívósság', a kitartás és az állóképesség tulajdonságait társítjuk az állathoz
• az ókorban még a bujálkodás és a kicsapongás örömeinek szimbóluma (például Pán személyében), a kereszténység elterjedése során azonban démonizálódik (az ördög jelképévé és egyúttal 'bűnbakká' válik); a szociális normák szigorodásával a féktelenség és pajzán viselkedés ösztönös átélését felváltja a 'gonosz' késztetések elleni küzdelem, az önmegtartóztatás igénye - ahogyan egyéni szocializációnk során szintén elfojtás alá kerül(het)nek a nyílt szexualitás és a szilaj, vehemens megnyilvánulások
• vonásainak pozitív vagy negatív értelmét az állat fehér (+) vagy fekete (-) színe hangsúlyozhatja és további színek, mintázatok árnyalhatják (kevésbé szélsőséges, összetettebb viszonyulás esetén)
• a kecskebak férfias szexuális csábításra, kezdeményező vagy akár felajzott, lerohanó közeledésre utalhat - így férfiak esetében magabiztosságra biztathat vagy túlzott rámenősségre figyelmeztethet, nők esetében pedig a másik nem szexuális érdeklődésére adott reakciót tükrözheti az állathoz való viszonyunk az álomban
• felbukkanása az álomban bátoríthat az ösztövilágunkkal való kapcsolatteremtésre, felhívhatja figyelmünket a testiségünkkel kapcsolatos félelmeinkre vagy éppen túlkapásainkra; emlékeztethet bennünket arra, hogy természeti lények vagyunk, testi szükségletekkel, vágyakkal, valamint időnként indulatokkal, harcias érzésekkel
• kezelhetetlen álombeli viselkedésével ugyanakkor képviselheti az erőszakos, törtető magatartás veszélyeit (érzékeltetve a különbséget a tántoríthatatlan hozzáállás és a rögeszmés akarat között), továbbá kifejezheti az állatias kéjvágy eluralkodását, promiszkuitásban való megnyilvánulását is
• barátságos viselkedése pozitív üzenetet hordoz: 'alantas' lélekrészeink kezelésére ugyanis nem az elfojtás (például álomban a kecske elüldözése vagy lemészárolása) a megoldás, hanem a kölcsönösen alkalmazkodó, odafigyelő kapcsolat kialakítása (ami az álomban megnyilvánulhat a kecske etetésében, a neki és nekünk is megfelelő élettérbe való beengedésben, megsimogatásban, stb.)
• rendelkezhet a játékosság, a vitalitás és a termékenység (mind szexuális, mind szellemi értelemben) erényeivel, az előrejutás (például hegymászás vagy fejjel való 'úttörés') képességével, intenzív erővel, energiával és állhatatossággal - mindazon tulajdonságunkkal, melyekre természetes késztetéseink felszabadításával és gondozásával szert tehetünk

Márai Sándor a nappalok álmairól...

Kép forrása: itt

    "Hová tűnt az álom nappalaimból? Éjjel álmodom még – de éjjel minden csempész álmodik. Az a másik álom, a nappali, mely végigkísért utcán és szalonon, műhelyen és tömegen, az igazi, az a derengő és eszmélő álom, az autóbuszon, jegyváltás közben vagy a fák alatt, egy kerti úton, az a szédülés, mikor átmentem egyik szobából a másikba, az a cél, tárgy és kép nélkül való eszmélés, hogy élek, két semmi között, ez a makacs álom az életről: hová tűnt?"

/Márai Sándor: A négy évszak/

Álomzenék: Jimi Hendrix

...esős napokra...

Jimi Hendrix: Still Rainin', Still Dreamin'

Rainy day, rain all day
Ain't no use in gettin' uptight
Just let it groove it's own way
Let it drain your worries away yeah
Lay back and groove on a rainy day hey
Lay back and dream on a rainy day
Lay back and groove on a rainy day
Lay back
Oh yeah!

Rajzfilm: Az öt legenda (Dreamworks, 2012)

Kép forrása: itt

Az álmok mesebeli őrzője...

...a Dreamworks rajzfilmjének (Az öt legenda/Rise of the Guardians, 2012) története szerint a Holdbéli Ember öt Őrzőt hívott életre a sötét középkorban, hogy védelmezzék a gyerekek ártatlanságát, hitét és álmait

...a legrégebbi legenda a Homokember (Sandman), az Álmok Őrzője, aki szép álmokat hoz és bár néma, de a homokszemekből formált képekkel kiválóan kommunikál - akárcsak saját álmaink, amelyek többnyire némák maradnak, de a szimbólumok mentén érthetővé válhatnak

...a Homokember - avagy a hazai kultúrkörben inkább Álommanó - társai: a Mikulás (a Csoda Őrzője), a Húsvéti Nyuszi (a Remény Őrzője), a Fogtündér (az Emlékek Őrzője) és a frissen felavatott Dér Jankó (a Móka Őrzője)
...vajon mi jelenthet fenyegetést ennyi jósággal szemben?
...a bonyodalmak forrása nem más, mint a Mumus (vagy Szurok, eredetiben pedig Pitch Black), aki a Rémálmok királya és képes megmérgezni a gyerekek álmait félelmekkel, szorongással...

...annyit tennék a történethez, hogy tapasztalatom szerint a mesék, a fantázia ereje és a 'csodásban' való hit nemcsak a gyerekeket védelmezheti a szorongás ellen - álmokra fel, felnőttek!

Infók: Wikipedia

Amplifikáció: piros/vörös

Kép: Mark Rothko - White Over Red (1957)

...Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható.
...A nemiség szimbóluma, a libidó színe.
...A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port (okkert) szórtak a temetkezési szertartás során.

...A távol-keleti kultúrákban az öröm kifejezője.
...Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől. Az egyiptomiak minden évben befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék őket a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.
...A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától (Kiv 12,22–24).
...Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták őket, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthassanak birodalmukba.
...Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum.
...Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.

...A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe. Az Ószövetségben a megtisztulást, az élet megújulását jelöli: ilyen pl. Ráháb vörös zsinórja, amelyet Jerikó elfoglalásakor mentő jelként az ablakába tett (Józs 2,18).
...Az Ószövetség szerelmi költészetében is megjelenik: „Az én szerelmem fehér is, piros is” (Én 5,10).
...Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe. Ugyanakkor Isten határtalan szeretetének és a Caritas/Szeretet teológiai erényének kifejezője.
...Hubert és Jan van Eyck genti oltárán az Isten piros ruhába öltözötten jelenik meg (1426–1432, Szt. Bavo). A karmazsinvörös az egyházatyák színe. A liturgikus rendben a „szeretet záloga a Szentháromságban”, ez gyújt tüzet a hívők szívében. Az apostolok, az evangélisták és a mártírok öltözetének gyakori színe az ábrázolásokon.

...Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a „nagy babiloni parázna” színe (Jel 17,3–7). Az arcpirosító és a piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.
...A bikát ingerlő „vörös posztó” átvitt értelemben bármilyen, az embert dühítő dolgot kifejezhet.
...A középkorban a hóhér ruhája is vörös volt, sőt a legújabb korig a bírói talár is.

...Az asztrológiában a Mars bolygó színe. Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a Nagy Mű harmadik fokozatát.
...A szabadkőműves hagyományban a skót rítus színe.
...A XIX. sz.-ban a katonai karrier jelképe is lehet, pl. Stendhal Vörös és fekete c. regényében a huszárság ruházatára is utal.
...’Termékenység’ jelentésben is előfordul az európai népszokásokban (pl. húsvéti piros tojás).

...A magyar irodalomban Arany Vörös Rébék c. balladájában a paráznaságra bujtó boszorkánysággal áll kapcsolatban.
...Ady költészetében az élet értékeit jelöli: „Piros csodákkal rakott Élet” (Sírás az Élet-fa alatt).
...Radnótinál a szenvedés képe „a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom” (Nem tudhatom…).
...A vörös szín a forradalmak, a baloldali politikai mozgalmak és pártok színe; ebben az értelemben ellentéte a fehér.

/Pál József - Újvári Edit: Szimbólumtár/

Jean-Frédéric Schall: Ha a házasság alszik, a szerelem felébred (Quand l'hymen dort, l'amour veille, ~1770-1790)

Kép forrása: The Athenaeum

Laura Pelick Siadak: Sleeping with Butterflies (2012)

Kép forrása: itt

...ez a Tori Amos dal ihlette a festményt:

Tori Amos: Sleeps With Butterflies

Airplanes
Take you away again
Are you flying
Above where we live
Then I look up a glare in my eyes
Are you having regrets about last night
I'm not but I like rivers that rush in
So then I dove in
Is there trouble ahead
For you the acrobat
I won't push you unless you have a net

You say the word
You know I will find you
Or if you need some time
I don't mind
I don't hold on
To the tail of your kite
I'm not like the girls that you've known
But I believe I'm worth coming home to
Kiss away night
This girl only sleeps with butterflies
With butterflies
So go on and fly then boy

Balloons
Look good from on the ground
I fear with pins and needles around
We may fall then stumble
Upon a carousel
It could take us anywhere

I'm not like the girls that you've known
But I believe I'm worth coming home to
Kiss away night
This girl only sleeps with butterflies
With butterflies
With butterflies
So go on and fly boy

Digitális fotómontázs: Catrin Welz-Stein - Frau Holle (2011)

Kép forrása: itt

Film: Salvador Dalí és Luis Buñuel - Andalúziai kutya (1929)

Kép forrása: itt

...személyes hangvételű gondolatok és részletek egy kitűnő elemzésből Salvador Dalí és Luis Buñuel 21 perces legendássá - és egyben hírhedtté - vált rövidfilmjéhez:

Zavarba ejtő, mint egy bizarr álom...

...filmművészeti szempontok ide vagy oda, egy biztos: a film a lidérces álmokhoz hasonló érzéseket kelt, tehát 'működik'
...a nyomasztó, felkavaró álmokhoz hasonlóan soha nem tudhatod, mire számíts, de rád telepszik az egyre biztosabb érzés, hogy olyasmi biztosan nem fog történni, amit szeretnél
...amikor véget ér film-rémálom, a megkönnyebbülés ellenére elkezd gyötörni egy kérdés: mégis mit jelentett ez az egész?

...a sokkoló képek titka, hogy autentikus álomanyagból táplálkoznak és a két alkotó módszeresen kerülte racionális ötleteket
...a legenda szerint a film gondolata Buñuel és Dalí egy-egy álmából született, melyeket egy éttermi beszélgetés során osztöttak meg egymással: Buñuel egy felhővel álmodott, amely elmondása szerint úgy vágta ketté a Holdat, ahogyan egy borotva vágná ketté a szemgolyót, Dalí pedig a kézről mesélt, amelyen álmában hangyák nyüzsögtek
...a groteszk arckifejezések, a következetlen, végtelenített (Möbius-szalagot és M. C. Escher képeket idéző) terek, de leginkább az érthetetlennek tűnő, szimbolikus tárgyak és események kizökkentenek a komfortos néző-szerepből, felébresztik tudatunk jelentés-kereső igényét, mint egy enigmatikus álom...

Talán tényleg van értelme...

...és meg is találhatjuk az összefüggéseket a kaotikus kockákon, ha az álmokhoz hasonlóan az érzelmi logika és a képi kifejezés szimbolikus síkján közelítünk a filmhez - ahogyan Szabó Z. Pál teszi A pszichoanalízis, mint művészeti metanyelv az Andalúziai Kutya című film tükrében című írásában

...a pszichoanalízis szexualitás-centrikus megközelítésében úgy tűnik, egy viszonylag koherens pszichoszexuális fejlődési ív lelhető fel a jelenetekben, melyből kiemelnék néhány állomást:

    ~ prológ, egy női szemet kettévágó borotvával: a film a szexualitás és az agresszió összekapcsolódását, azaz a szexuális traumatizáció témáját veti fel - a női szeméremtesten /szem/ elkövetett erőszak /borotva/ szimbolikus nyitóképével
    ~ kerékpáros ifjú, nyakában csíkos dobozzal: utalás az autoerotikus gyermekkori élményekre /biciklizés/ és az infantilis gyermekkori kötődésre az anyához /doboz mint női test/ a férfivá érés kezdetén
    ~ egy nő az ablakban, aki Vermeer Csipkeverőnőjét ábrázoló könyvet olvas: a női csábítás és a várakozó magatartás ragadozó, elnyelő jellegének szimbóluma, a kasztrációs szorongással járó ödipális vágyak képe
    ~ zuhanás a kerékpárról: az érzelmek testi állapotba fordítása, hisztériás elhárító reakció, amely erotikus vonzalom helyett anyai érzéseket csal ki a nőből
    ~ a nő egy kulccsal kinyitja a csíkos dobozt: megtörténik a szexuális aktus, ám az anya iránt táplált érzések erőteljes áthallásával
    ~ az ifjú tenyerén egy lyuk körül hangyák nyüzsögnek, amit képi áttűnések követnek: a női nemi szerv /lyuk/ elidegenítését a tudattalanba való regresszió követi
    ~ egy hermafrodita autós elgázolása az utcán: az ifjú nem tud elmenekülni vágyai elől, férfiassága, szexuális libidója felébredt, sőt pusztító erejűvé vált /az autó/
    ~ az ifjú szexuálisan közeledik a nőhöz, aki ellöki magától: a gyermeki, agresszív módon való közeledést és az anyai szerepet utasítja vissza a felnőtt kapcsolatra vágyó nő
    ~ az ifjú két papot és hozzájuk kötözve két zongorát vonszol a nő felé, melyekben döglött szamarak hevernek: a szexuális ösztönök szublimációjának érdekében az egyén a házasságot /papok/ és a kultúrát /zongorák/ hívja segítségül
    ~ a nő elmenekül, majd beenged egy kalapos férfit, akit az ifjú később agyonlő: a nő a felettes ént hívja segítségül /kalapos férfi/, aki túl szigorúnak bizonyul és megszégyeníti az ifjút, ezért az elfojtás sorsára jut /gyilkosság/
    ~ halálfejes lepke a falon, a nő elhagyja a szobát, majd egy szerelmespárt látunk a tengerparton: a korábbi szerepek megszűntek, a kapcsolat hatására két új személyiség lép elénk, helyzetük idillinek tűnik
    ~ zárókép, homokba ásott férfival és nővel, akiket rovarok falnak: a szerelmesek vesztükbe rohantak, az ifjú sorsa az, hogy apja nyomdokaiba lépjen és a női vágyak áldozatává váljon

...Szabó Z. Pál megvizsgálja a filmes szimbólumokat az alkímia képzetkörén belül is - közelítve C. G. Jung azon értelmezéseihez, melyeket pszichoanalízissel való szakítása után önálló elméletalkotó munkája során fogalmazott meg
...a kollektív vonatkozások kontextusában a szimbólumok kiszabadulnak a szexuál-szadisztikus képzetkör neurotikus világából és egészen más hangvételű, előremutató jelentést kapnak
...a nyitó jelenet borotvája így például a maszkulin, szoláris, szellemi erők jelképeként átvágja, felnyitja az ösztönvilág feminin, lunáris szféját - megteremtve a belső, szellemi látás képességét

...ezen a ponton találkozik a személyes élmény és a műelemzés: az értelmetlennek és betegnek tűnő álmok - vagy ez esetben egy álomszerű film - visszavezethetnek bennünket problémáinkhoz, kínos érzéseinkhez /pszichoanalitikus értelemben: elfojtásainkhoz/, és általában kerüljük a zavarba ejtő vagy félelmetes témákat, gondolatokat, képeket
...ugyanakkor tágabb szemszögből nézve, személyes problematikánkon túl, minden mese, mítosz és fejlődéstörténet a megharcolt harcokról, a felvállalt szenvedésről és az ezekért elnyert jutalmakról szól
...így aztán felmerült bennem, hogy az Andalúziai kutya szerelmespárja talán nem azért oszladozik az utolsó jelenetben, mert tönkrement az életük, hanem mert küzdelmük során a természet részévé váltak - azaz rátaláltak saját természetük autentikus valóságára egymás mellett
...mindezt a 'tavasz' /au printemps/ felirat vezeti fel, mintha az újjászületés várakozása töltené meg az atmoszférát - és tényleg: hogyan születhetnénk újjá, alakulhatnánk át gyökeresen korábbi énünk - jelképes - halála nélkül?

A film megtekinthető a youtube-on.

Film infók: Wikipedia
Filmelemzés: Filmkultúra

Vers: Ladányi Mihály - Mese

Ida Rentoul Outhwaite

Ladányi Mihály: Mese

Legelőször a manók bújtak el
az est füvébe, a manók legelőbb.

aztán tündér-húgaim hagytak el
éjfél után, de még hajnal előtt.

A boszorkány felsöpörgette a
sárkány barlangját, s ő is elveszett.

Az álmok zavaros vadvizein most
nappalaim lidércfénye remeg.

Forrás: Nő a tükörben

Álomszimbólumok: terhesség

Kép forrása: itt

• bár a várandóssággal kapcsolatos álmok utalhatnak valóságos teherbe eséssel (vagy férfiak esetén többnyire a partner terhességével) kapcsolatos várakozásra/félelmekre, továbbá hordozhatják a test által küldött jelzések tudattalanban való tükröződését, ám ettől függetlenül - bizonyos pszichológiai állapotokban - a várandósság felbukkanhat az álmokban pusztán szimbolikus értelemben is (a gyermekvállalással kapcsolatos aktuális események, változások megléte nélkül is)
• konkrét értelemben összefügghet szülővé válással kapcsolatos érzéseink tudatosításával: a cselekmény, a helyzet kontextusa és a szereplők fontos adalékot nyújthatnak ahhoz, hogy felismerjük, jelen élethelyzetünkben - nappali vélekedésünkhöz képest - tudattalanunkban milyen érzések, gondolatok bújnak meg a családalapítással, az anyasággal/apasággal kapcsolatban
• ugyanakkor szimbolikusan kifejezheti az élet olyan 'várakozással terhes' szakaszait is, amikor egyszerre vagyunk izgatottak és egyszerre szorongunk a jövő miatt, mert valamilyen újdonság (például kapcsolat vagy terv, cél) megvalósulására várunk - általánosságban a fejlődés, a növekedés reménye kecsegtet, ugyanakkor aggodalmak is gyötörnek
• viszonyulásunk az álombeli terhességhez megjelenítheti aktuális érzéseinket egy aprónak tűnő, de mégis a lelkünk egészét érintő, kezdődő folyamattal kapcsolatban: örömmel tölt el, hogy egy 'új élet' van kibontakozóban? megijeszt, hogy korábbi körülményeink előreláthatólag visszavonhatatlanul megváltoznak? a változás érdekében vagy éppen az ellen küzdünk az álomban? esetleg az új helyzet valamilyen fontos aspektusa a lényeges, amit eddig még nem tudatosítottunk eléggé (például anyagi, kapcsolati következmények, teherbírásunk vagy függetlenségünk szempontjai?)
• árulkodhat felelősségvállalással kapcsolatos attitűdjeink alakulásáról: mind a másokkal szemben tanúsított törődés, mind a saját magunkra fordított odafigyelés szempontjából - készen állunk-e a valódi, önzetlen kapcsolatteremtésre, illetve törékeny, gyengédségre szoruló, gyermeki oldalunk ápolására?
• tükrözheti, hogy képesek vagyunk-e egy új érzést, ötletet, gondolatot megteremteni, kihordani és életképessé nevelni - azaz életünket új irányba terelni, személyiségünket új területen fejleszteni, fokozatosan felkészülve arra, hogy az új belső kvalitást mások elé tárjuk: a terhesség ugyanis olyasmit tükröz, ami még nem látható a maga valójában környezetünk számára, ami még nem nyilvánul meg közvetlenül a viselkedésünkben, egyelőre a belsőnkben készülődik (környezetünk csak a szülést követően fog szembesülni a változás természetével) 
• a jungi fogalomkörben nők esetében az animus (maszkulin lélekrész) megtermékenyítő hatását, férfiak esetében az animával (feminin lélekrész) való közeli kapcsolat gyümölcsét képviselheti a megfogant gyermek - talán mostanában sikerült azonosulnunk egy olyan tulajdonsággal, amit eddig a másik nemre vetítettünk és amelynek megtapasztalása termékennyé tette munkánkat, kapcsolatainkat (kedvezőtlenebb esetben talán ijesztő következményekkel járt)
• negatív érzéseink, valamint problémáink az álombeli várandósággal kapcsolatban segíthetnek felismerni, hogy milyen belső tényezők akadályozzák személyiségünk új askeptussal való gazdagodását, esetleg környezetünk mely szereplői, illetve milyen reális életfeltételek nehezítik meg vagy teszik lehetetlenné a változ(tat)ást
• a termékenység és a produktivitás jeleként ugyanakkor általában pozitív üzenetet hordoz: az életenergia, a férfiasság/nőiesség megnyilvánulása, átvitt értelemben az alkotóerő, a kreativitás szimbóluma, a személyiség gazdagodásának, új énrészek születésének ígérete lehet - az álmodó aktuális helyzetétől, személyiségvonásaitól függ, hogy mindezek hiányának vagy jelenlétének tudatosítására törekszik az álom

Francisco de Goya: Sleeping Colossus (Alvó óriás, 1824-28)

Kép forrása: itt

Merre van az álom "köldöke"?

Kép: Joachim Patinir - Kharon átkel az Acheron folyón (~1520)

...részlet Erdélyi Ildikó pszichoanalitikus szemléletű Álomkönyvéből:

    "Vergilius Aeneiséből választott mottóval bocsátotta útjára Freud az 'Álomfejtést'. 'Hogyha pedig nem lágyul a menny, Acheront verem én fel', mondja a mottó szavaival a szerző. Freud a Vergilius-idézettel utal az átkelésre az 'alvilágba', azaz a tudattalanba, de mottó ugyanakkor utalás az álom határterület voltára is, minthogy a görög mitológiában az Acheron az a folyó, amelyik az alvilág és az élők világa határát kijelöli. Ennek a folyónak a révésze Kharon.

    Mondanivalóm kiindulópontját Freud Álomfejtésének azon elgondolása képezi, amelyben az álom köldökének rövid meghatározását találjuk:'az álom köldöke az a hely, ahol az anyag a meg-nem-ismerttel érintkezik'. [...] Noha az álmok eredeti tartalma teljességgel soha nem lesz feltárható, mert az eredeti tartalom korai emlékfoszlányok, fantáziák és testérzetek szövedékéből való, tehát az implicit kapcsolati tudás része, egyes mozzanatai a szóvá tétel segítségével, az álomkép metaforikus nyelvi megfelelőjének alkalmazásával mégis a tudatos dimenzió részeivé tehetők."

/Az álom köldöke és az álomfejtés c. tanulmány/

Shakespeare életről és álmokról...

Kép: Thomas Stothard - Prospero, Miranda and Ariel (~1799)

...részlet William Shakespeare: A vihar című darabjának IV. felvonásából (Prospero szavai):

"...s mint ez az anyagtalan látomás,
a felhő-sapkás tornyok, paloták,
a szép templomok, sőt maga a föld,
és rajta minden, föloldódik egyszer
és mint ez a ködből lett maszkabál,
nyomtalan elszáll. Mert olyan szövetből
készültünk, mint az álmok: kis életünket
a mély alvás köríti."

/Fábri Péter fordítása/

"...és mint e látás páraváza, majdan
a felhősipkás tornyok, büszke várak,
szent templomok, s e nagy golyó maga,
s vele minden lakosa, szertefoszlik,
s mint e ködpompa tünt anyagtalan,
nyomot, romot se hágy. Olyan szövetből
vagyunk, mint álmaink, s kis életünk
álomba van kerítve..."

/Babits Mihály fordítása/

Vers: Thalis Silvenier - Álmodj szépeket

Kép: Juli Cady Ryan - The Sleep Fairy

Thalis Silvenier: Álmodj szépeket

Valahol, távol a való világon,
Messzi túl a képzelet-határon,
Van egy egészen picinyke ország.
A hely, ahol az álmokat írják.

Az éj képeit zsákokba varrják,
S aztán kis manók mind széjjelhordják.
Elviszik a világ minden részére,
S belehintik az éberek szemébe.

Egy álommanó lám hozzád is elért.
Leteszi zsákját, beledugja kezét
És belemarkol a tündérporba,
Hogy a csillámot szemedbe szórja.

Csipetnyi manó, vajon hol lehet?
Nem látod őt, de hallod, hogy nevet.
Óvatosan a homlokodra lépked,
És arcod simogatja. Ugye érzed?

Kicsiny manó, tenyerét kinyitja,
S az álomport szemeidbe szórja.
Mosolyogva nézi, amint lehunyod őket,
És a füledbe súgja: Álmodj szépeket!

Carl Frederik Hill: Untitled (Landscape with Lion, 1883-1911)

Kép forrása: Wikimedia

...Carl Fredrik Hill (1849-1911) svéd festő rajza a művész élettörténetének ismeretében kapott helyet az álmokhoz kapcsolódó gyűjteményben...

...Hill realista festőnek indult: 1873-ban Franciaországba utazott, ahol kapcsolatba került a barbizoni iskola számos alakjával - összebarátkozott többek között Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal -, korai képeit pedig a tájképfestészet remekeiként ismerték el

A Szajna látképe Bois le Roinál (1877)

...a sikerrel párhuzamosan azonban a művész viselkedése változni kezdett - kerülte ismerőseit, betegségekre panaszkodott, nem volt hajlandó svéd nyelven megszólalni -, végül 30 évesen a passy-i kórházba került és szkizofréniával diagnosztizálták

...három év múlva - melyeket különböző kórházakban töltött - Hill hazatért Svédországba és Lundban, lánytestvére gondozásában élt haláláig, folyamatosan gazdagítva életművét: a tájfestmények a szkizofrénia előretörésével átadták helyüket a belső, archetípusos, álomszerű szcénákról készített rajzoknak

Cím nélkül

...a tudat integrációjának felbomlását minden éjjel átéljük álmainkban; pszichózis esetén azonban a - sokszor a kollektív tudattalan területéről származó, én-idegen - szimbólumok betörnek a nappali gondolkodásba és szinte önálló életre kelnek az egyén tudatában

Cím nélkül

...Hill életműve Gulácsy Lajos, magyar festőművész alkotásaira emlékeztet, aki hasonló lelki zavarokkal küzdött: a tudat megrendülésével az esztétikai szempontok háttérbe szorultak mindkét festő esetében és betegség alatt készítettképeik megrázóan, kendőzetlenül érzékeltetik a kaotikus lelki történéseket
...az önkifejezés kétségbeesett vágya és a feldolgoz(hat)atlan tudattalan anyagok formába öntésének szükséglete a művészetet öngyógyítási kísérletté változtatja át - közelítve Hill képeit az art brut ('durva, nyers' művészet) alkotásaihoz

...az üvöltő oroszlán úgy tűnik, eltévedt álom és valóság határán...

Források: Wikipedia és The American-Scandinavian Foundation

John Henry Fuseli: The Shepherd's Dream, from Paradise Lost (1793)

Kép forrása: TATE

...és a részlet John Milton Elveszett Paradicsomából, amely a festményt ihlette:

"tündérek, kiknek éj-vigalmait
látja az elkésett paraszt pataknál,
erdőszélen, vagy álmodja, midőn
feje fölött a Hold ül, égi bíró,
és földközelbe kormányozza halvány
útját, s azok csak ringanak örömbe
merülve, víg zenével bűvölik,
hogy szíve kéjben, félszben imbolyog."

/Fordította: Jánosy István/

Álomszimbólumok: szivárvány

Kép forrása: Flickr

• sokszínű félkörívesíves fényjelenség, amely közvetítést, hidat, szövetséget jelképezhet föld és ég - test és lélek/szellem, jelenlegi és magasabb/más tudatállapotok, ego és Self, ember és Isten, hétköznapi valóság és (egy) más(ik) világ - között, ezáltal egységet, rendet teremthet a konfliktusban álló vagy egyszerűen csak elkülönült (lehasadt, izolált) lélekrészek összekötésével, illetve kifejezheti a harmónia fokozott igényét
• hagyományosan hét színnel ábrázolják: (a fehér/tiszta fényből kibontakozó) vörös, narancs, sárga, zöld, türkiz, kék, ibolya árnyalatok kifejezhetik a teljesség sokszínűségét (hangsúlyozva, hogy az egyoldalúsággal szemben az emberi lét széles spektrumának megélése vezethet tovább a fejlődés útján)
• a színek változatosságán keresztül az egyediség és a különbözőség harmonikus egymás mellett élésének és a másság elfogadásának üzenetét is közvetítheti: így az álom kapcsán érdemes végiggondolni akár az embertársainkban, akár az ömagunkban elutasított tulajdonságok sorát, amelyekkel lassan talán megbarátkozhatnánk, elkerülendő a kapcsolati, érzelmi szürkeséget
• az álmokban általában rendkívül pozitív, reményt és optimizmust nyújtó szimbólum hatását kelti - nehéz élethelyzetben vagy érzelmi traumát követően (vihar után) megjelenítheti a psziché vitalitásának feléledését, a megújulásra és a gyógyulásra való képesség ígéretét
• a jó szerencsébe vetett bizalommal is összefüggésben állhat: a tudattalan segítségét közvetítheti olyan élethelyzetekben, ahol tudatosan nem érezzük magunkat kompetensnek, valójában azonban nem (csak) a képességeinken múlik a siker, hanem a magabiztosság, a pozitív hozzáállás és a jövőbe vetett hit megtalálásán és átélésén
• hidat képezve az ismeretlenbe, előhívhatja a túlvilággal - azaz a más létmódokkal, tudatállapotokkal - kapcsolatos érzéseinket, gondolatainkat: ezáltal olyan változásról árulkodhat, amelyet talán félelmetesnek, ijesztőnek tekintünk, miközben az izgalmas és varázslatos élmény lehetőségét is magában hordozza
• összességében a belső harmonizáció és a psziché korrekciós, öngyógyító folyamatainak szükségleteként vagy biztató előjeleként, esetleg egyfajta spirituális/szellemi nyitás vágyaként vagy hírnökeként tekinthetünk a szivárvány álombeli felbukkanására

Álomzenék: Anathema

...törékeny álmok...

Anathema: Fragile Dreams (1998)

Tonight your soul sleeps
But one day you will feel real pain
...maybe then you will see me as I am
A fragile wreck on a storm of emotion

Countless times I trusted you
I let you back in
Knowing... Yearning...
You know I should have run but I...
I stayed...

Maybe I always knew
My fragile dreams would be broken... for you...

Today I introduced myself
To my own feelings
In silent agony, after all these years
They spoke to me... after all these years

Maybe I always knew
My fragile dreams would be broken... for you...

Amplifikáció: villám

Kép: William Blake - The Ancient of Days (1794)

...Vihar során, fény- és hangjelenség kíséretében lezajló elektromos kisülés.
...Az akaratot, a legfőbb istenség aktivitását, az égi energiát és az erőnek a földre ereszkedését jelképezi. A maszkulin termékenység megjelenítője; égi fallosznak tekintették, míg a föld felett elvonuló vihart az ég és föld nászának. A kozmogonikus mítoszokban az istenség „férfiaktusát” jelenti.
...Bipoláris szimbólum, a teremtő és a pusztító hatalomra egyaránt utal. A cikcakk vonallal, bárddal, dárdával, szigonnyal, nyíllal, ragadozó madárral, kígyóval ábrázolt villám az ég- és viharistenek attribútuma.
...Spirituális szinten a lelki illumináció, a megvilágosodás, a reveláció. A szellemi erővel való kapcsolata máig fennmaradt az „isteni szikra” kifejezésben.

...A bráhmanizmusban Indra, a hinduizmusban Síva és Visnu a villám ura.
...A termékenységgel való asszociálása gyakori a távol-keleti népeknél; pl. a taoizmus szerint a villám, amely hatalmas és ellenállhatatlan elem, felhasítja a felhő méhét, hogy vízzé változtassa, valamint megnyitja a terhes nő méhét, és elindítja a szülést. Az isteni hatalom, energia megnyilvánulásának tekintették; a taoista halhatatlanokat a legendák szerint ötszáz éves korukban villám sújtja, amelynek kiállása után nyerik el a végső halhatatlanságot (Li Taj-po: Régi dalok, 5).
...A görög mitológiában Zeusz rendelkezik a villámok felett, amelyeket Pégaszosz szállít Héphaisztosz kovácsműhelyéből. Az olümposzi főisten dárdája, jogara a villám, amellyel ellenségeire sújt le, pl. a titánok elleni harc során. Dionüszosz születési mítoszában Zeusz Szemelé kérésére eredeti alakjában, villámoktól övezve jelent meg, elégetve ezzel a lányt (Ovid. Met., III. 274–282).
...Az etruszk hagyományok a villámokat isteni üzenetként értelmezték; Libri fulgurales c. szent könyvük útmutatást adott az egyes villámtípusok jelentéséről. Vergilius tüzes dárdáról ír, amely tizenkét sugarat húz maga után (három jég-, három eső-, három tűz- és három szélsugarat).
...A Biblia szerint a teophaniák kísérőjelensége az Ó- és az Újszövetségben (Kiv 19,16; Jel 4,5). Isten tüzes nyila (Jób 1,16). A Dániel látomásában megjelenő férfi arca villámhoz hasonlít (Dán 10,6); ugyanilyen a feltámadt Jézus sírjánál az Úr angyalának tekintete (Mt 28,3). Lukács szerint az Emberfia – újraeljövetelekor – váratlanul fog megjelenni, mint a villám (Lk 17, 24); a Sátán pedig mint villámlás hullott le az égből (Lk 10,18).

...A villám és a mennydörgés megjelenhet az égi büntetésre intő fenyegetésként, pl. Kölcsey Hymnusában: „S elsujtád villámidat / Dörgő fellegedben.”
...Nietzsche a villám sújtotta fa képe kapcsán az isteni szférát megsértő, az isteni haragot kihívó emberről ír: „Túlon-túl közel lakozik a fellegek székhelyéhez: nemdenem az első villámra vár?” (Im-ígyen szóla Zarathustra; A hegyi fáról).
...A villám szentté teszi azt a helyet, ahová lecsapott. Petőfinél a villámcsapás a dicsőséges halál jelképe, amely csak a legnagyszerűbb embereknek adatik meg: „Legyek fa, melyen villám fut keresztül” (Egy gondolat bánt engemet…).
...A mennydörgés és a villám jelképezheti a gonosz, sötét erők jelenlétét is (E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép, Bulgakov: A Mester és Margarita).
...Weöres Sándor Egy sugallathoz c. versében ’ősi’ jelentésben szerepel: „Ős oltár tüze, villám, ég-föld egybefogója.”

/Pál József - Újvári Edit: Szimbólumtár/