Érdekességek az álomkutatás világából...

Kép: Michela Picchi - The Science of Dreams

...Ahhoz, hogy az ember emlékezzen az álmaira, fel kell riadni éjszakánként, ugyanis a hosszú távú memóriába csak ébren tudnak bejutni az emléknyomok. A fő különbség tehát azok között, akik emlékeznek és azok között, akik nem, hogy az előbbi csoport éberebben alszik. Hogy miért? Mert az álmokra gyakran emlékezőknek éppen az az agyterülete aktívabb, amelyik a külső, környezeti ingerekre érzékeny.

...Bár általában igaz, hogy aki nem szokott álmodni, az egyszerűen csak nem emlékszik az álmaira, az agyvérzésen túlesett betegek gyakran valóban nem álmodnak. Egy kísérletben legalábbis hiába ébresztették fel őket gyakran, nem tudtak álmokat visszaidézni.

...Az álmokban tapasztalt leggyakoribb érzés [egy kutatás szerint] a szorongás volt, de egyébként is a negatív érzelmek domináltak bennük. [...] A pszichológusok azt is megerősítették, hogy az emberek többsége színesben álmodik, de az idősebb generációnál, akik még monokróm tévén nőttek fel, gyakrabban fordulnak elő fekete-fehér álmok. Kiderült az is, hogy csupán az álmok 10 százaléka szól a szexről, bár a kamaszok körében ez az arány azért magasabb volt.

...Azok az emberek, akik vakon születtek, vagy ötéves koruk előtt veszítették el látásukat, nem képekben, hanem hangokban, illatokban, érintésekben álmodnak.

...Ha álmában épp keres, fél vagy szalad, akkor az agyának azok a részei, amik ébren felelősek ezekért a feladatokért, az álomban is aktívak lesznek. Az álom tehát az agyműködés szempontjából nem passzív, nem egy alvás közbeni mozi.

...Az agyi aktivitásvizsgálatok másik érdekes eredménye, hogy azonos agyterületek felelősek a nappali fantáziálásért és az éjjeli álmokért. Aki tehát szeret nappal elmerülni a saját kis világában, annak általában az éjjelei is kalandosak.

Forrás: Dívány.hu