Az árnyék tudatosítása...

Kép: Jun-Pierre Shiozawa - The Augean Stables

    "Amikor az egyén kísérletet tesz arra, hogy megismerje saját árnyékát, gyakran szégyenkezve azon késztetései és tulajdonságai tudatára ébred, amelyeket önmagában elutasít, de másokban felismer - mint például az egoizmus, szellemi lustaság, felületesség; realitást nélkülöző álmodozások, tervezgetések; túlzott pénzszeretet és birtoklási vágy. [...]

    Ha túlzott haragot érzünk, amikor valamelyik barátunk szemünkre veti egyik-másik hibánkat, akkor bizonyosak lehetünk benne, ezen a ponton húzódik meg saját árnyékunk egyik, tudattalan része. Természetes, hogy bosszúsak leszünk, amikor mások, akik 'nem jobbak' nálunk, az árnyékszemélyiségünk hibái miatt kritizálnak minket. Ám mit mondhatunk akkor, amikor a saját álmainktól, saját belső bíránktól kapjuk a szemrehányást? Ez az ego tettenérésének pillanata, az eredmény pedig általában zavart hallgatás.

     Ezután hosszú és fájdalmas munka önnevelő munka kezdődik, olyan, amely Herkules tizenkét munkájának pszichológiai megfelelője. Ennek a tragikus hősnek [az ötödik munkája] Augiász istállójának kitakarítása volt, méghozzá egy nap alatt. Ám az évtizedek óta halmozódó trágya kitakarítása olyan hatalmas feladat volt, aminek a puszta gondolata is elrettentheti az egyszerű halandót."

/Marie-Louise von Franz: Az individuáció folyamata, in C. G. Jung: Az ember és szimbólumai/

...Herkules is cselhez folyamodott az ügyben: kihajtotta az állatokat egy közeli legelőre, majd egyesített és az istállóba vezetett két közeli folyót - az Alpheioszt és a Péneioszt -, melyek bezúduló vize elsodorta a felhalmozódott trágyát és tisztára mosta az istállót