Nagy Anya a mesékben - 'Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!'

Kép: Christina Price - Földanya

...Bölcs Öregasszonynak is nevezhetnénk a mesék azon - nagyanyai korban járó - szereplőjét, akivel az ifjú hős általában az erdőben találkozik és akit illik 'Adjon Isten, öreganyám!' köszöntéssel üdvözölni, különben boszorkányként pusztít el...

...a mese-mozzanat fontos Nagy Anya tulajdonságokra figyelmeztet:
...ha nem bánunk kellő óvatossággal és tisztelettel az archetípusos tartalmakkal, azok 'varázserejüknél' fogva elnyelhetik a tudatot (az öregasszony általában felfalással fenyeget)
...a Nagy Anya sokszor próba elé állít - a mesebeli veszélyes feladat, amelyet az öregasszony megkövetel és amelyben a hős megsemmisülhet, az 'én' lehetséges széthullásának párhuzama (a figura így az ártó és a segítő szerep határán mozog, a hős jellemétől, 'teherbírásától' függően)
...a sikeres próba és/vagy a jó kapcsolat kialakítása esetén azonban az erdei öregasszony olyasmit nyújthat, ami elengedhetetlen a végső cél eléréséhez és amivel a hős eddig nem rendelkezett (információt, varázseszközt, szállást-élelmet, stb.) - a tudat tehát az archetípussal való találkozás során új tudásra, képességre tehet szert, amely meghaladja korábbi lehetőségeit és amelyhez önmagában (a tudattalannal való konfrontáció nélkül) soha nem jutott volna hozzá

...Benedek Elek: A tizenkét varjú című meséjében egy özvegyasszony kicsi kisleánya indul útnak, hogy megtalálja tizenkét - édesanyjuk óvatlansága miatt - elveszett bátyját, amikor rábukkan az erdei öregasszony házára:

    "Ment, mendegélt a kislány hetedhét ország ellen, s egyszer egy nagy rengeteg erdőbe ért. A rengeteg erdőben talált egy kis házat, s bement oda nagy bátran. Egy öregasszony ült a kemence alatt, de olyan öreg, hogy az orra a térdét verte. Köszön a kisleány illendőképpen:
- Adjon isten jó estét, öreganyám!
    Fogadja az öregasszony:
- Köszönd, hogy öreganyádnak szólítottál, mert különben bekaptalak volna. Hát hol jársz itt, ahol a madár sem jár?
    Mondja a kisleány:
- Ó, lelkem öreganyám, én tizenkét bátyámat keresem, akik varjú képében elrepültek hazulról, s azóta hírüket sem hallottuk.
- No bizony, én magam sem hallottam hírüket, te leányka, hanem ezen a rengeteg erdőn túl van egy kicsi kerek erdő, kerek erdőnek az aljában egy ilyenszerű házacska, amilyen az enyém, abban lakik az én néném, az talán útbaigazít.
    Mert hogy éppen este volt, az öregasszony jó vacsorát adott a kisleánynak, aztán vetett neki jó puha ágyat, s lefektette, reggel pedig, amikor fölkelt a kisleány, adott neki egypár aranykörtét."

...a második öregasszony hasonlóképpen gondoskodik a kisleányról, majd a még öregebb nénjéhez irányítja őt, aki végül szárnyakat varázsol a leány vállára és elvezeti őt a bátyjait fogva tartó ragyogó aranypalotába
...hősnőnk mesebeli példája szerint akkor is megtörténhet a személyiség fejlődése, ha a szülői minta sérült: a bús özvegy (~passzív, depresszív) édesanya személyes példája ellenére, aki nem tudja etetni (~szeretni) a gyermekeit, a kisleány a Nagy Anya archetípusához való közeledéssel képessé válik az önálló, aktív, produktív cselekvésekre - kibontja szárnyait (~meghaladja önmagát) és fogva tartott (elátkozott~elfojtott) maszkulin energiákat szabadít fel bátyjai személyében -, ezáltal kitör az anyai minta korlátai közül és kiteljesíti szeretetkapcsolatait

/C. G. Jung archetípustana alapján/

Teljes mese gyerekrajzokkal: itt